Hogyan válhatnak fertőzővé a kézfertőtlenítők?

0

Bármilyen abszurdnak tűnik is, a kézfertőtlenítésre használt szerek akár még fertőzhetnek is! Két korábbi hazai kutatás is arról számolt be, hogy a vizsgált készítmények jelentős része (10-20%-a) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak – írja a Laboratorium.hu.

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. A helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek ugyanis mikroflórával szennyeződhetnek, amely akár évekig is életképes maradhat – mondták el a kutatás vezetői.

Egy másik kutatás során az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat.

Az adatok alapján a kézfertőtlenítő szerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős, ami visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (pl. hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.

Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál – az utántöltés előtt – fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat elimináljuk. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha – a vizsgálatokkal igazolt – megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.

Egészségügyi vonatkozásban a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében fennállhat a nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (például szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés, lélegeztetőgépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat.

A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex, a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló európai szabványok, vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét.

A fertőtlenítőszer gyártók csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobiológiai hatékonyságát akkreditált laboratórium által bevizsgált jegyzőkönyvvel is igazolni tudják. A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak akkreditált laboratórium kap feljogosítást.

A legfontosabb, hogy a szerek mikrobiológiai hatásvizsgálatát a forgalomba kerülés előtt minden alkalommal el kell végeztetni!

A fertőtlenítőszerek vizsgálatakor figyelembe kell venni az adott termékkel szemben támasztott követelményeket, például aszerint, hogy milyen területen ajánlja a gyártó a fertőtlenítőszer felhasználását. Ebből adódóan eltérő szabványok szerint történik a vizsgálat élelmiszeripari, ipari, háztartási, intézményi, ember- valamint állatgyógyászati területen használt fertőtlenítőszerek esetében, a felhasználás alapján pedig elkülöníthetünk többek között kézfertőtlenítőszereket, fertőtlenítő kézmosószereket, eszközfertőtlenítőszereket, valamint felületi fertőtlenítő szereket – tisztázta Schmutz Márta Fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálatai az Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft. laboratóriumában című előadásában Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági tanácskozásán, a Hungalimentaria konferencián és kiállításon.

Az élelmiszer-, az ipari, a háztartási és intézményi területen felhasznált kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktericid hatásának vizsgálatára és értékelésére, az MSZ EN 1276:2020 vizsgálati szabvány vonatkozik, a fungicid vagy élesztőgomba-ellenes hatásának értékelésére az MSz EN 1650:2020 szabványt alkalmazzuk.

Teljes tartalom

Forrás: Laboratorium.hu

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com