Átfogó előadások mellett rögtön az első szekcióban élénk szakmai diskurzus, esetenként parázs vita bontakozott ki a korai daganatkezelés egyes lehetőségeiről a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Keszthelyen megrendezett kétnapos tematikus szimpóziumán.
Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója bevezető előadásában kiemelte, hogy a régóta használt klasszikus végpontok mellett a korai daganatok kezelésében új eredményességi mutatókat figyelnek. A terápiás döntéseket új markerekre lehet és kell (kellene még nagyobb számban) alapozni. A patológiai leletek ugyanis kiegészülnek a genomikai profilokkal és ctDNS vizsgálatokkal, amelyek alapján rizikó-adaptált becslések születhetnek. Ezekre nemcsak terápia-eszkalációt lehet alapozni, hanem deeszkalációt is, azaz az onkológiai kezelések biztonságos rövidítésének, elhagyásának is alapjai lehetnek ezek az újabb vizsgálati adatok.
– A rák gyógyításának esélye folyamatosan nő, de a döntéshozatal komplexebbé válik, mert több paraméter kombinációját kell mérlegelni. A korai daganatok optimális kezelése azért is fontos, mert a daganatok döntő többségét ma is későn diagnosztizáljuk. Ha a korai kezelésekhez mindenki időben hozzájutna, a halálozás harmadával-negyedével csökkenhetne. A legnagyobb áttörés lehetősége nem az új gyógyszerekben, hanem a korai diagnózis és kezelés egyenlő esélyű elérésében van – fogalmazott Dank Magdolna.
Dr. Nagy András (SZTE Radiológiai Klinika) a minimál invazív sebészetről és az ablatív technikákról adott áttekintést. Előadásában számos modalitást bemutatott. Meglátása szerint a klinikai gyakorlatban ma nem használják ki az ablatív technikákban rejlő lehetőségeket. Ennek egyik fő oka, hogy hiányoznak az evidenciákat bizonyító publikációk, amelyekre széles körben döntést lehetne alapozni. Emiatt gyakran anekdotikus eredményeken, az egyes ellátóhelyeken kialakított szakmai együttműködéseken és napi gyakorlaton múlik az, hogy a korai daganattal kezelt betegek kezelésében mennyiben kalkulálnak az ablatív terápiák lehetőségével.
A hozzászólások is az onkológusok szkeptikus attitűdjét tükrözték vissza. A témához hozzászóló Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára felajánlotta segítségét abban, hogy a rendelkezésre álló adatok retrospektív feldolgozásával támasszák alá az ablatív eljárások korai alkalmazási lehetőségeit, költséghatékonyságát, ami alapja lehet egy szélesebb körű finanszírozásnak.
Prof. Dr. Bodoky György, a Dél-pesti Centrumkórház onkológiai centrumának vezető főorvosa hangsúlyozta azt az elvárást, hogy az intervenciós radiológiai beavatkozásokról is szervezzenek prospektív klinikai vizsgálatokat, amelyekre széles körben lehet országszerte egységesen, felelősséggel onkoteam döntéseket alapozni.
Prof. Dr. Hideghéty Katalin (Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika) a sugárterápia korai daganatok kezelésében betöltött egyre növekvő szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a sugárkezelések a daganat helyi elpusztítása mellett kemoterápiás, immunterápiás kombinációkban számos esetben a gyógyszeres kezelések hatékonyságát is növelheti. Hangsúlyozta: a sugárkezelések koncepciója nagyon sokat változott a nagyobb térbeli felbontási technikák következtében: egyre kisebb volumeneket sugaraznak be egyre nagyobb frakciódózisokkal, azaz hatékonyabban és kevesebb mellékhatással.
Dr. Tóth Erika (Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztály) a keringő tumor DNS (ctDNS) vizsgálatok, a likvid biopszia lehetőségeiről és korlátairól adott áttekintést. Hangsúlyozta: mivel a korai tumorokban alacsony a ctDNS szint, ezért a kimutatás nagy kihívás, sokkal inkább a kiújulás időbeli felismerésében és az előrehaladott betegek onkológiai terápiájának hatásosságkövetésében van ma nagyobb szerepe.
Dr. Harissi Reveka (Dél-pesti Centrumkórház) arra világított rá, hogy a daganatkezeléseknél nem elegendő a hatásosságot vizsgálni, az is döntő kérdés, hogy a betegeknek mekkora jövőbeli szövődménykockázatot, mekkora életminőség áldozatot kell hozniuk a gyógyítást célzó terápiák révén.
A bevezető szekciót követően a szimpóziumon a leggyakoribb daganattípusonként önállóan feldolgozzák a korai daganatkezelések lehetőségeit. Kiemelt témaként szerepel a szimpózium programjában a bőrdaganatok, az urológiai tumorok, a GIST és szarkómák, a nőgyógyászati daganatok, az emlőrák, a tüdőtumorok, az emésztőszervi daganatok, a vastagbél- és végbélrákok, a fej-nyaki tumorok korai kezelésének lehetőségei és dilemmái.
