Biologikumok kiváltotta gyógyszerkölcsönhatások előrejelzésére fejlesztett tesztrendszert uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Charles River Laboratories Hungary Kft.
Közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek, fő. Forrás: MTI
Kis Emese, a Charles River Laboratories Hungary Kft. tudományos igazgatója a kutatási projekt eredményeit bemutató szerdai rendezvényen elmondta, az elmúlt évtizedekben egyre jellemzőbbé vált a polifarmácia jelensége.
A fejlettebb országok idősödő társadalmában mind több az olyan krónikus beteg, akikek több gyógyszert kell szednie. Ez drasztikusan növeli a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások előfordulásának kockázatát. Az egyre inkább időigényessé váló gyógyszerfejlesztés során pedig – részben az EU és az amerikai szabályozó hatóságok szigorodó előírásai miatt – az állatmodelleken végzett vizsgálatok helyett egyre nagyobb szerepet kapnak az in vitro kísérletek, amelyek előzetesen segítenek felderíteni ezeket a jelenségeket.
A szakember kifejtette, a másik megfigyelhető trend a gyógyszerfejlesztésben, az elmozdulás a hagyományos kismolekulás hatóanyagoktól a biológiai terápiás anyagok – antitestek, hormonok, növekedési faktorok, enzimek, oligonukleotidok, vakcinák és egyéb makromolekulák – irányába, melyeket leggyakrabban daganatos megbetegedések, fertőzések, illetve autoimmun kórképek kezelésére alkalmaznak.
A biologikumok és ezekkel egy időben szedett más gyógyszerek között is létrejöhetnek gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások. Ezek azonban jellemzően nem közvetlenül, hanem az immunrendszer által közvetítve alakulnak ki, így a felderítésükre korábban alkalmazott kísérleti módszerek nem nyújtanak kellően pontos információt.
A biotechnológiai cég és az SZTE három és fél évig tartó közös projektjének célja olyan – elsősorban gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatok által alkalmazható – kísérleti rendszer kidolgozása volt, amely alkalmas a biologikumok kiváltotta immunreakciók által előidézett gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások kimutatására
– tudatta az igazgató.
Az egyetem kutatóival olyan két- és háromdimenziós, a májban túlnyomó mennyiségben megtalálható hepatociták mellett immunsejteket is tartalmazó modelleket hoztak létre, melyek hosszabb ideig működőképesek maradnak és a hatóanyagok lebontást végző enzimek aktivitása fenntartható – közölte Kis Emese.
Veréb Zoltán, az SZTE Regeneratív Medicina és Celluláris Farmakológiai Laboratóriumának vezetője elmondta, az alapkutatások mellett az ipari partnereket is kiszolgáló egységben az országban elsőként vezettek be 3d-szövetnyomtatást, képesek csont-, porc-, bőr- és lágyszöveteket is készíteni, majd ezeket képalkotó eszközökkel és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálni.
A biotechnológiai céggel együttműködve olyan komplex modelleket hoztak létre, melyek leképezik a máj eredeti szerkezetét, és akár 28 napig életben tarthatók, így alkalmasak a hosszú lebomlási idejű hatóanyagok vizsgálatára is. A kidolgozott eljárásokkal modellezni tudják a betegeknél jellemző gyulladásos környezetet
– közölte a kutató.
A hároméves, 1,649 milliárd forintos projekt költségeiből csaknem egymilliárd forintot fedezett uniós támogatás.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1999-ben alapított, majd 2001-ben részvénytársasággá alakult Solvo Biotechnológiai Zrt. többségi tulajdonát 2018-ban vásárolta meg a francia Citoxlab csoport, amelyet a következő évben vett meg a New York-i tőzsdén jegyzett Charles River Laboratories Inc. A Solvo Biotechnológiai Zrt. 2022. november 30-án olvadt be a Charles River Laboratories Hungary Kft.-be.
A 322 alkalmazottat foglalkoztató Charles River Laboratories Hungary Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele 2024-ben 14,1 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal maradt el a 2023-astól. A vállalkozós tavaly 4,112 milliárd, a megelőző évben 4,366 milliárd forint adózott eredményt ért el.
Forrás: MTI
