Hiába az országot sújtó aszály és a rekordalacsony vízállások a Dunán, Tiszán vagy a Balatonon, a szúnyogok száma nem lett kevesebb. A kis vérszívók valahogy mindig találnak egy elfelejtett homokozóvödröt, hordót vagy egy locsolás után maradt pocsolyát, ahol lopva tenyészhetnek. Különösen igaz ez az ázsiai tigrisszúnyogra, amely világhódító expedíciója során az ember közelségére specializálódott.
Az immár hatodik éve működő Szúnyogmonitor program céljai közé tartozik a magyarországi inváziós csípőszúnyogok, köztük a tigrisszúnyog elterjedésének térképezése és előrejelzése, az inváziós szúnyogok viselkedésének, ökológiájának minél pontosabb megismerése, és a járványügyi szerepük felmérése, előrejelzése. A kutatók mindezt részben a lakosság segítségével teszik: az ország bármely pontjáról, az év bármely napján küldött fényképes megfigyelések segítségével pontosabb képet kaphatunk a szúnyogok elterjedéséről.
A tigrisszúnyog inváziós sikere részben például annak köszönhető, hogy az eredeti szaporodóhelyét jelentő faodvak helyett újabb elterjedési területén az emberközeli pangóvizekben is képes kifejlődni.
Az itt-ott összegyűlő kicsiny tócsákban akár pár nap alatt kifejlődhetnek ezek a parányi, csíkos lábú rovarok. Ráadásul, míg most csak az álmatlanságtól vagy a viszketéstől kell tartanunk, a jövőben ezek a fajok akár trópusi betegségek terjesztőivé is válhatnak, ha azok megjelennek hazánkban. Persze fontos kiemelni, hogy a kutatók eddig nem találtak inváziós szúnyogban kórokozókat.
A kutatóknak most bárki segíthet
A Szúnyogmonitor kutatói a korábbi évekhez hasonlóan idén is várják a lakossági bejelentéseket. Aki inváziós szúnyogot lát, nagy szívességet tesz, ha gyorsan lencsevégre kapja, majd a fényképet beküldi honlapon, e-mailen, a MosquitoAlert telefonos appon keresztül, vagy akár postán. A lakossági megfigyelések felbecsülhetetlenül értékesek a hatékony térképezésben, és így áttételesen a járványokra való felkészülésben is, hangsúlyozzák a kutatók.
Forrás: HUN-REN Központ
