A több fizikális betegségben szenvedők körében duplájára emelkedik a depresszió kockázata – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A Communications Medicine folyóiratban május 13-án jelent meg a University of Edinburgh kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a betegségek bizonyos kombinációi – különösen a kardiometabolikus betegségek, mint a cukorbetegség és a szívbetegség – több mint kétszeresére növelhetik a későbbi depresszió diagnózisának valószínűségét. Mivel a multimorbiditás – amikor a betegek két vagy több krónikus betegséggel élnek – továbbra is jelentős nyomást gyakorol az amúgy is kifeszített egészségügyi rendszerre, a szakértők szerint az eredmények rávilágítanak az olyan integrált ellátási modellek szükségességére, amelyek mind a mentális, mind a fizikai egészséggel foglalkoznak.
A mostani vizsgálatban a kutatók a UK Biobank tanulmány több mint 142 ezer résztvevőjének adatait használták fel annak vizsgálatára, hogy az egyes betegségek hogyan befolyásolják egymásra hatva a depresszió kockázatát. A résztvevők 37-73 évesek voltak, és legalább egy krónikus fizikális betegséggel rendelkeztek, de nem volt depressziójuk. A tudósok statisztikai klaszterezési technikákat alkalmaztak, hogy a résztvevőket betegségprofiljuk alapján csoportosítsák, majd azt követték nyomon, hogy ezek a klaszterek hogyan asszociálhatók a depresszió későbbi diagnózisához.
A kutatás szerint az egyik csoportban, amelybe a legnagyobb arányú fizikális betegségben szenvedő résztvevők tartoztak, a depresszió kialakulásának legnagyobb kockázata is fennállt. Erre a csoportra az volt jellemző, hogy tagjainak nem egyetlen domináns betegsége volt, hanem inkább a problémák összetett keveréke.
A szívbetegségben és cukorbetegségben szenvedőknél is magas volt a kockázat, akárcsak az olyan krónikus tüdőbetegségben szenvedőknél, mint az asztma vagy a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség). A máj- és bélbetegségek szintén feltűnő kapcsolatot mutattak a depresszióval mind a férfiak, mind a nők esetében.
Az ízületi és csontproblémákkal, például ízületi gyulladással küzdő nők különösen érintettek voltak, de ez a minta a férfiak esetében nem volt ennyire szembetűnő.
A legnagyobb kockázatot jelentő csoportokban körülbelül minden 12. embernél alakult ki depresszió a következő 10 év során, szemben a kontroll csoport 25:1 arányával.
Bár a betegség biológiai terhe szerepet játszhat, a kutatók szerint a társadalmi és rendszerszintű tényezők is magyarázatot adhatnak arra, hogy a fizikális jellegű multimorbiditás miért vezet rosszabb mentális egészségi állapothoz – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
