Olyan évtized jön az egészségügyben, ami az orvosok és a mérnökök számára is komoly kihívást jelent, mondta a Health 2.0 konferencián Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem orvosi robotika munkacsoport vezetője. Zrubka Zsombor docens pedig a nagy nyelvi modellek veszélyeire hívta fel a figyelmet – írja az Economx.
Ha bárki kíváncsi arra, hogy fog kinézni tíz év múlva egy kórház műtője, akkor kezdjen el már most műszaki szakemberekkel együtt dolgozni, hangzott el az Óbudai Egyetemen megrendezett Health 2.0 konferencián, ami digitális egészségüggyel, innovatív megoldásokkal, a nagy nyelvi modellekkel és a robotsebészettel is foglalkozott.
Az oktatásba, hogy mikor és mit tudunk beemelni, az kulcsfontosságú, mert ha nem lesz, aki végbe vigye az újításokat és átvezesse az intézményeket az innovációkon – legyen az állami vagy magánszektor -, akkor hiába gyártunk kiváló robotokat. Fontos, hogy összeérjen a piaci környezet és a tudományos szféra, ezzel kezdte előadását Abonyi Zsolt, az Inspira Research Healthcare kutatási vezetője.
Egy friss kutatás adatai ismertetve elmondta, összesen 29 egyéni szakértői interjút készítettek, többek között laborvezetőkkel, háziorvosokkal, klinikumban praktizáló orvosokkal valamint gazdasági vezetőkkel, hogy hogyan látják, milyen véleménnyel vannak az egészségügyi digitalizációról.
Kiemelte, hogy a kutatás is rávilágított arra, hogy például az alapellátásban a covid-19 hozott nagy változást, tízből öt beteggel való kontaktálás már nem személyesen történik. Ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak az ellátórendszerben mert van, ahol még papír alapú dokumentumokat használnak, de már jelen vannak az innovatív CT- és MRI-gépek, az elektronikus adattárolás, az EgészségAblak az EESZT, melyek már a magyar digitális egészségügy részét képezik.
Viszont az alaphangulat a magyar egészségügyben még mindig az, hogy már megint itt egy új rendszer, amit meg kell tanulnom, nem lesz jó és nehéz lesz vele dolgozni
– sorolta az egészségügyben dolgozók érzéseit Abonyi Zsolt.
Az Inspira kutatásában a válaszadók a digitalizáció előnyei között említették a gyorsaságot, a hatékonyságot, emellett pedig a humánerőforrás hiányt emelték ki. A klinikumban dolgozók a digitális egészségügy pozitívumaként azt jelölték meg, hogy több idő jut a betegekre. Abonyi Zsolt kiemelte, ha az adminisztráció helyett az orvos a beteggel tud foglalkozni, az már most óriási benefitet jelent.
A laborokban dolgozók számára a digitalizáció csökkenti a hibázás lehetőségét, a háziorvosok esetében pedig nő a mobilitás, bárhol hozzáférhetnek a betegek adataihoz. A digitalizációs hátrányokkal kapcsolatban a válaszadók a dehumanizációt és az adatvédelmi kihívásokat jelölték meg fő problémaként.
A betegek a digitalizáció segítségével túl sok kompetenciát kapnak, példaként említette Abonyi Zsolt, hogy a páciens a leletét hamarabb látja, mint az orvosa. Ezt feltölti egy ChatGPT-be, ami majd kielemzi, ezért az orvosok joggal tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a szerepüket. Azt is veszélyként fogalmazták meg a válaszadók, hogy előfordulhat, hogy a jövő orvosai kevésbé lesznek alkalmasak önálló döntésre, esetleg kivész belőlük az intuíció, ha túl sokat alkalmazzák a ChatGPT-t és a gép kerül előtérbe.
Teljes tartalom az Economx oldalán.
Forrás: Economx
