A környezetünktől függünk. Mindenki, de a cukorbetegek talán kicsit jobban. Mire gondolok? Orvosként számtalanszor halljuk: ugyanazt ettem, ugyanazt csináltam, mint máskor, mégis egészen más volt a cukrom – írja Dr. Strényer Ferenc belgyógyász, kardiológus, diabetológus.
Nap
Léteznek napkitörések, amelyek bizonyítottan hatnak a Földre, nem a napkitörés pillanatában, hanem amikor ideérnek azok a hullámok, amelyek kísérik. Bizonyos krónikus betegségekben hatással vannak ránk, sőt, bizonyos betegségeknek az előfordulását fokozzák. Az, hogy a vércukorértékre bármilyen mérhető hatásuk lenne, nem bizonyított.
Hold
Régi megfigyelés, hogy teliholdkor az arra érzékenyeknél alvászavar lép fel. Nehezebben jön álom a szemükre, alvásuk minősége romlik. Emiatt álmosak, fáradtak, figyelmetlenek lesznek, valamivel magasabb lehet a vércukorértékük. Bizonyított, hogy pusztán az alvásmegvonástól átmenetileg magasabbak lesznek a vércukorértékeink. Azt is statisztikák bizonyítják, hogy mindenütt a világon teliholdkor gyakoribbak a motoros balesetek, de hogy miért, ezt nem tudjuk. Az újhold ideje alatt javulás áll be.
Időjárási frontok
Egy norvég meteorológus írta le több mint száz évvel ezelőtt, hogy léteznek időjárási frontok, s hogy ezek hatással vannak az emberekre, de nem egyformán. A frontérzékenységre való hajlam nagy valószínűséggel örökölhető. A lakosság 30–40, sőt egyesek szerint akár 50 százalékát érintheti, a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál. A frontváltozások leginkább a csecsemőket, az időseket, a változókorban lévő nőket, valamint a cukorbetegeket és a magas vérnyomásban szenvedőket érinti. Talán meglepő, de érzékenyebbé tesz bennünket a légköri változásokra a stresszes, túlterhelt, mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is.
Vannak tünetek, amelyek mind hidegfront, mind melegfront esetén jelentkeznek: levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, reflexek változása.
Aki nem érzi, hogy hatna rá a front, annál is mérhetően változnak a reflexek, illetve csökken a koncentrálóképesség, gyakoribb a fejfájás.
Hidegfront
Hidegfront betörése után vércukoremelkedés várható, emiatt inzulinnal kezelteknél gyakrabban kell mérni, és szükség szerint egy-két egységgel átmenetileg emelni az inzulint. Hidegfrontkor a paraszimpatikus (lassító) idegrendszer fokozottan aktív, csökken a vérnyomás, a pulzus, gyakoribb az ájulás. A hidegfront fokozza az ízületi panaszokat és a görcskészséget. Emiatt előfordulhat asztmás roham, gyomor-, epe-, vesegörcs, megjelenhet mellkasi panasz, koszorúérgörcs, sőt a koraszülés is gyakoribb.
Melegfront
Melegfronti hatás esetén már a front előtt alacsonyabb vércukorértékek lehetnek: aki tudja, hogy melegfrontérzékeny, valamivel kevesebb inzulint adjon! Melegfront esetén a szimpatikus idegrendszer az aktívabb, emelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, nő a depresszió esélye. Negatív gondolatok fogalmazódnak meg bennünk, gyakoribb az öngyilkosság. Akinek zöldhályog van a szemén, rohamra számíthat. Gyakoriak a migrénes panaszok, a stroke, ami az emelkedettebb vérnyomás miatt lehetséges.
Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért, a frontérzékenység csökkentéséért? Egészséges életmóddal védekezhetünk: megfelelő folyadékbevitellel, rendszeres mozgással, hatékony stresszkezeléssel, C- és B-vitaminban, ásványi anyagokban, káliumban, magnéziumban gazdag, egészséges táplálkozással.
Hőguta, napozás
Ha izzadás, bizonytalanságérzés, szédülés, homályos látás, éhségérzet, ingerlékenység jelentkezik, minden cukorbeteg arra gondol, hogy hipózik. Pedig nyáron ez lehet hőguta is. Tehát ne kapjatok be automatikusan szőlőcukrot ilyen tünetek esetén! Előbb mérjétek meg a vércukrotokat, mert lehet, hogy folyadékpótlásra van szükség, esetleg még kell pluszban inzulint is adni!
A közvetlen napsütéstől védeni kell mind a szenzort, mind az inzulinpumpát. Ha öt percig van valaki napon, nem kell levenni, de napozáskor célszerű, már csak azért is, hogy ne hagyjanak nyomot a bőrünkön. Amíg nincsenek rajtunk, pennel, vércukormérővel menedzseljük magunkat.
Mikor lehet nyáron magasabb a vércukor? Kiszáradás esetén mindig; ha beadjuk az inzulint, majd beugrunk a 18 fokos vízbe, mert akkor lassabb az inzulin felszívódása; ha kocsiban vagy tűző napon felejtettük az inzulint, jelentősen csökkenhet a hatásuk; hidegfront után. A nyár a hányással, hasmenéssel járó betegségek szezonja, olyankor is megugorhat a cukorszint. Végezetül az eperszezontól a szőlőszezon végéig gyakori a gyümölcsök túlzott fogyasztása, melyekben jelentős mennyiségű gyorsan felszívódó szénhidrát van ez sokat ronthat az anyagcserén!
Tartós hidegben
Mire ügyeljünk tartós hidegben, télen? Nyáron kitágulnak a bőr hajszálerei, télen pedig összehúzódnak, ami lassíthatja az inzulin felszívódását, ezért lehet, hogy a téli időszakban valamivel több inzulint kell adni. Amikor kint hideg van, mit csinálunk? Nézzük a tévét. Ne legyünk inaktívak! Önmagában a hideg nem indokolja a mozgáshiányt, ami jelentős vércukoremelő tényező. Ami nyáron a gyümölcs, az télen az ünnepi menü, a farsang, a disznótor. Túlevésre mindig van indok. Télen a meghűléses betegségek, a vírusfertőzések a gyakoriak, ezek szintén felboríthatják a cukorháztartást.
Utazás, repülés
Nemcsak az időjárás változik, mi is változtathatunk a környezetünkön, utazunk. A legfontosabb kérdés: eltettem-e mindent, nálam van-e az inzulin, a beadáshoz és méréshez szükséges eszközök, egyéb gyógyszereim, van-e nálam hipócsomag? Ráadásul minden duplán, két helyen, mert ha az egyik elveszik, ellopják, legyen pótlás.
Ha messzebbre utazunk, mindenféleképpen kérjünk igazolást a diabetológiai gondozóban, illetve kössünk megfelelő biztosítást!
A közvetlen útitársak tudjanak a cukorbetegségünkről, nehogy félreértsenek egy esetleges rosszullétet!
Ha repülőn utazunk, bővebb folyadékbevitel szükséges, mert a gépen alacsony a páratartalom. Ne üldögéljünk órákig, ha meg is haragszik a szomszéd, kicsit mozgassuk meg a lábainkat. Aki hajlamos a tengeribetegségre, vegyen be valamilyen megelőző szert.
Időzóna átlépése
Ha nyugat felé utazunk, futunk a Nap után, lehet, hogy délben indultunk, és délben érkezünk meg, csak közben eltelt 12 óra. Ha kelet felé megyünk, a hátunk mögött van a Nap, nagyon megrövidül a nap. Egy-két óra eltérés nem számít, ha Európán belül utazunk, nem okozhat problémát. Ha messzebb megyünk, az indulás pillanatától a célállomás időzónájának megfelelő időben étkezzünk, és eszerint adjuk be az inzulint. Az inzulinpumpások útközben állítgassák a pumpát, ha célba érnek, a helyi időzónának megfelelő pumparitmust alkalmazzák!
Ha nyugat felé megyünk, esetleg be kell iktatni egy pluszétkezést, pluszinzulinadást. A következő naptól azonban a tényleges idő szerint csináljunk mindent!
Ha kelet felé megyünk, lehet, hogy egy étkezés, egy gyors hatású inzulin kimarad. Ilyenkor a bázisinzulint korábban kell beadni, s megérkezés után az ottani idő szerint tegyük a dolgunkat.
Érkezés után próbáljátok meg minél hamarabb alkalmazkodni, úgy csinálni mindent, ahogy az ottani idő szerint kell. Hiába nem vagyunk fáradtak, éjszaka aludjunk! Ennek ellenére jelentkezhet az úgynevezett időátállási tünetegyüttes, a jetlag. Ez azt jelenti, hogy fáradtak vagyunk, napközben álmosak, éjszaka nem tudunk aludni, csökkenhet a fizikai, szellemi teljesítőképességünk.
Forrás: Diabetes Magazin
