Emlőrák-terápiás klinikai vizsgálatot indít a Semmelweis Egyetem

0
Széles körű, karok és klinikák közötti egyetemi összefogásnak köszönhetően kezdődik meg az a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profiljának vezetésével kidolgozott akadémiai klinikai vizsgálat, amely keretében az előrehaladott, áttétes emlőrákkal élők számára elérhető biológiai kezelés eltérő beadási formáinak összehasonlító egészséggazdaságtani elemzését végzik majd el betegközpontú mérőeszközök alkalmazásával, mindemellett a betegek a klinikai vizsgálat keretein belül részt vesznek egy komplex rehabilitációs programban is – írja a Semmelweis Egyetem. 
A dr. Dank Magdolna Onkológiai Profilvezető, egyetemi tanár vezette Gyógyszer és Betegbiztonsági Kutatócsoport tudományos szimpóziumon mutatta be a vizsgálat célját és menetét az egyetem, illetve a hazai onkológiai centrumok szakembereinek, bízva abban, hogy utóbbiak együttműködésével sikerül a megfelelő számú beteget bevonni a vizsgálatba.

Betegtoborzási fázisba ért az a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Onkológiai Profilja által kezdeményezett és szervezett akadémiai klinikai vizsgálat, amely célja, hogy a HER-2 pozitív, lokálisan előrehaladott, műtétre nem alkalmas, vagy áttétes emlőrákkal élő betegek számára már elérhető, intravénásan adható pertuzumab-trastuzumab biológiai kezelést összevessék a hazánkban még nem forgalmazott, ugyanazon hatóanyagokat fix dózisban tartalmazó bőr alá adható injekciós formával egészséggazdaságtani szempontokat, betegpreferenciát és egyéb betegközpontú mérőeszközöket figyelembe véve. Vizsgálják azt is, hogy a különböző formában adagolt gyógyszerek miként hatnak a betegek  életminőségére és általános állapotára, melyik beadási módot részesítik előnyben a páciensek.

Fotó: Semmelweis Egyetem

Az intravénás beadáskor a két eltérő hatóanyagot tartalmazó infúzió nagyjából egy óra alatt jut be a beteg szervezetébe, a fix adagolású, bőr alá adott injekciós formula beadása 5-10 percet vesz igénybe. Az injekció speciális szerkezete lehetővé teszi, hogy a szövetek közé bejuttatott készítmény fájdalom nélkül bekerülhessen a keringésbe. A vizsgálat során a betegek egy komplex, táplálkozástudományi és pszichológiai tanácsadást is tartalmazó rehabilitációs programban is részt vesznek, melynek beteg-visszajelzéseken alapuló hatékonysági vizsgálatára szintén sor kerül majd.

Stratégiai jelentőségű ez a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profilja által kezdeményezett akadémiai klinikai vizsgálat, amely számos egyetemi klinika, intézet, kar, és természetesen az orvosok, kutatók mellett a gazdasági, adminisztratív dolgozók, valamint a hallgatók együttműködésével valósul meg – hangsúlyozta dr. Szabó Attila, rektorhelyettes, a Klinikai Központ elnöke a kutatást bemutató szimpóziumon. Hozzátéve, hogy szeretnék, ha ez az együttműködés az egyetem falain túlra is kiterjedne, és más hazai betegellátó intézmények is csatlakoznának a vizsgálathoz. „Miért vagyunk innovatívak, miért működünk együtt és miért vagyunk kitartóak? Azért, hogy a beteg embereken segítsünk. Minden projektnek, ami a Semmelweis Egyetemen megvalósul, arról kell szólnia, hogy a végén ott van a beteg ember, és a beteg embereken tudjunk segíteni – emelte ki a rektorhelyettes.

A HER-2 (human epidermális növekedési faktor receptor 2-es típusa) az összes emberi sejt felszínén megtalálható receptor. Az emlőben normális körülmények között fontos szerepük van a sejtek növekedésének és szaporodásának szabályozásában. Amennyiben túl sok ilyen receptor alakul ki a sejtek felszínén, akkor megnövekszik az emlődaganat kialakulásának kockázata. Napjainkra a HER-2 státusz meghatározása hazánkban is rutin diagnosztikai eljárás, célzott biológiai (ellenanyag) terápia is elérhető, amely specifikusan képes gátolni a HER2 receptorok működését, ezáltal csökkentve a daganatos sejtek túlszaporodását, egyúttal közvetett módon aktiválni tudja a beteg immunrendszerét a daganatsejtek ellen. A primer emlődaganatok 20-30 százaléka HER-2 pozitív. A célzott ellenanyag terápiák megjelenése előtt a HER2-pozitív emlőrák volt az egyik legrosszabb prognózisú betegség az emlőrák típusok között, ami gyakrabban és korábban adott távoli áttéteket. Mára viszont az ebben a típusú áttétes emlőrákban szenvedő betegek hosszú évekig is élhetnek jó életminőségben, a korai emlőrákos betegeknél pedig mintegy felére csökkent a betegség kiújulása. Az elmúlt években jellemző tendencia, hogy az emlőrák egyre fiatalabb korban kialakulhat, ezért a rendszeres szűrés életmentő lehet, különösen fontos ez, ha a családban korábban már előfordult ilyen megbetegedés – hívta fel a figyelmet dr. Balázs Máté Ádám.

Teljes tartalom

Forrás: Semmelweis Egyetem 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com