Természetvédő közvilágítás

0

Kriska György dunavirág-kutatásait kezdettől nagy figyelem kíséri itthon és külföldön egyaránt. A világon először Tahitótfaluban általuk felszerelt fénysorompót nemrég a Science tematikus összefoglalója is pozitív példaként idézte a rovarpusztulás megakadályozására tett erőfeszítések között. A kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy a hosszabb hullámhosszú fények megfelelőbbek az élővilág számára – számol be az ELTE. 

Mindannyiunk számára ismerős a lámpák körül rajzó rovarok képe. Hazánkban a leglátványosabb példával talán a védett dunavirág tömeges rajzása szolgál évről évre. Kriska György, az ELTE Biológia Intézet docense még 2012-ben kezdett el foglalkozni a kérészek életmódjával és a közvilágítás életükre gyakorolt hatásával. Horváth Gábor professzorral hamarosan arra jutottak, hogy a kérészek lámpák körüli haláltusájának egyik lehetséges ellenszere furcsamód maga a fény, amellyel a folyó vize felett lehet tartani a rajzó kérészeket, megakadályozva ezzel a peték szárazon történő pusztulását és az utódgeneráció sérülését – olvasható az egyetem oldalán.

Kutatótársaival (többek között az újabb kutatásokat vezető egykori fizikus tanítvánnyal, Egri Ádámmal) ettől kezdve arra keresték a választ, milyen spektrumú fénnyel lehet ezt a leghatékonyabban elérni. A kísérleti adatok kiértékelése során arra az eredményre jutottak, hogy

a dunavirág fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő.

A nívós Insect Conservation and Diversity szaklapban közölt új eredményeik tehát arra utalnak, hogy kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani és a kivilágított hídon történő tömeges pusztulásukat megakadályozni.

A fénysorompó felszerelése 2019. április 25-én (Fotó: Egri Ádám)

A tahitótfalui Tildy Zoltán hídon 2019 tavaszán e megfontolások eredményeként született meg a világviszonylatban első kérészvédő fénysorompó-rendszer. A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-es fényforrásból áll, amelyek alkonyatkor automatikusan kapcsolnak be négyórás üzemidőre a rajzási időszak 3–4 hetében minden este. A hatás fokozása céljából a hídon lévő meleg fehér közvilágítási lámpák fényereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken. Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészeknek a lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik és nem repül fel a hídra. Ennek eredményeképp egyrészt a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, másrészt pedig a hídon kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró.

Habár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól számtalan tanulmány készült már, igen ritkán születik olyan, amelyben

a megoldási javaslat egyszerre szolgálja az érintett állatfajok és az ember javát.

Megismerve a dunavirág fényhez való vonzódásának hullámhossz-függését, megállapíthatjuk azt is, hogy milyen a „kérészbarát” közvilágítás. Általánosságban véve, amit mi emberek kékes színűnek látunk, az rövidebb hullámhosszakban gazdag fény, így vonzó a dunavirág számára. Az általunk sárgának látott fények pedig gyengébb vonzást váltanak ki e kérészekből a hosszabb hullámhosszak dominanciája miatt.

Fotó: Potyó Imre

Ezt a tendenciát más, sötétben aktív rovaroknál is kimutatták már, így a dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni.

Kriska György és munkatársai tanulmányát a Science tematikus összefoglalója is idézte mint jó gyakorlatot a rovarok közvilágítás okozta pusztulásának megakadályozására.

Forrás: ELTE

 

 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com