A reprodukciós orvostudomány jelenlegi állása szerint a női termékenység 35 éves kor felett fokozatosan, 40 év után pedig meredeken csökken.
Ugyanakkor a pszichológiai kutatások egy másik fontos tényezőre is rámutatnak: a harmincas évek elejére a legtöbb felnőtt érzelmileg stabilabb, magabiztosabb és érettebb döntéshozóvá válik, mint a húszas évei elején. Magasabb pszichoszociális stabilitással rendelkeznek, erősebb a szülői kompetenciaérzésük, kiegyensúlyozottabb a kapcsolati működésük – írja a BabyBloom közleménye.
Európában és Magyarországon is látványosan tolódik ki az első gyermek vállalásának időpontja, és ez egyre több kérdést vet fel arról, hogy milyen tényezők alakítják a családalapítás sikerét. A 2025-ben publikált uniós statisztikák szerint az anyák átlagéletkora az első gyermek születésekor már közel 30 év, miközben a termékenységi ráta tartósan 1,5 alatt marad. Magyarországon a 2026 elején közzétett előzetes népmozgalmi adatok szintén csökkenő születésszámot mutatnak, és a gyermekvállalás időzítése egyre inkább a harmincas évekre tolódik.
A jelenség mögött gazdasági, társadalmi és egészségügyi tényezők egyaránt állnak – a kérdés pedig ma már nem pusztán demográfiai, hanem szemléletbeli is.
Gazdasági racionalitás vagy biológiai realitás?
A fiatal párok döntéseit ma erősen befolyásolják a megélhetési költségek. A 2025-ben is tartósan magas lakhatási kiadások, a mindennapi megélhetés drágulása és a bizonytalan gazdasági környezet sokakat késztet arra, hogy előbb stabil egzisztenciát teremtsenek, és csak ezt követően vállaljanak gyereket.
Egy gyermek felnevelése 18 éves korig – életmódtól és lakhatási körülményektől függően – több tízmillió forintos összkiadást jelenthet. Rövid távon racionális döntésnek tűnik kivárni, ugyanakkor van egy tényező, ami nem igazodik a gazdasági ciklusokhoz: a biológiai idő.
A biológiai időablak szűkülése
A reprodukciós orvostudomány jelenlegi állása szerint a női termékenység 35 éves kor felett fokozatosan, 40 év után pedig meredeken csökken. A petesejtek száma és minősége romlik, nő a genetikai eltérések és a vetélések kockázata.
Ugyanakkor a pszichológiai kutatások egy másik fontos tényezőre is rámutatnak: a harmincas évek elejére a legtöbb felnőtt érzelmileg stabilabb, magabiztosabb és érettebb döntéshozóvá válik, mint a húszas évei elején.
Nemzetközi vizsgálatok szerint:
- a 30 év körüli első szülők magasabb pszichoszociális stabilitással rendelkeznek,
- erősebb a szülői kompetenciaérzésük,
- kiegyensúlyozottabb a kapcsolati működésük,
- és nagyobb biztonsággal vállalnak felelősséget.
Ez a kettősség – a biológiai időablak szűkülése és a pszichológiai érettség növekedése – sok pár számára valódi dilemmát jelent a gyermekvállalás időzítésében – írja a lap.
Forrás: hellosajto.hu