A serdülők finommotoros teljesítményét egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de nem azonos mértékben – derült ki a HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálatából.
A kutatók eredményei szerint hangszeres tapasztalat hiányában az összetett kézmozgásokat elsősorban a biológiai érés határozza meg, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama válik döntő tényezővé – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerdai közleményében.
Mint írták, a kéz finommozgásai – az ujjak gyors, pontos és összehangolt működése – egészen fiatal felnőttkorig fejlődnek. A folyamatban az idegrendszer és a mozgásszervrendszer érése, valamint a gyakorlati tapasztalat egyaránt szerepet játszik.
Serdülőkorban azonban jelentős egyéni különbségek figyelhetők meg: azonos életkorú fiatalok biológiai érettsége akár évekkel is eltérhet egymástól.
Korábbi eredmények már jelezték, hogy a tapasztalat hatása különbözik az egyszerű, ismétlődő ujjmozgások és az összetett, koordinált mozgássorok esetében. A mostani kutatás arra kereste a választ, hogy a biológiai érés és a tapasztalat milyen súllyal befolyásolja a finommozgásos teljesítményt, figyelembe véve a hangszeres képzést, a mozgások összetettségét, a kézdominanciát és a nemi különbségeket is.
A kutatócsoport új vizsgálatában 225 serdülő (ebből 123 lány) vett részt. A biológiai érettséget ultrahangos csontkorbecsléssel határozták meg, amely pontos képet ad a vázrendszer fejlettségéről. A finommotoros tapasztalatot több tényező alapján értékelték: az életkor, a kézdominancia, valamint a hangszeres képzésben eltöltött évek száma alapján.
A teljesítményt speciális adatkesztyű segítségével mérték, amely képes rögzíteni az ujjak mozgásának sebességét és koordinációját. A résztvevőknek egyrészt maximális sebességgel kellett egyszerű, ismétlődő ujjmozgásokat végezniük, másrészt összetett ujjmozgás-sorozatokat kellett pontosan kivitelezniük.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy hangszeres tapasztalat hiányában az összetett finommozgásos teljesítményt elsősorban a biológiai érettség határozza meg: vagyis azok a serdülők, akik biológiailag előrébb tartanak az érésben, jobban teljesítenek a komplex ujjkoordinációt igénylő feladatokban – függetlenül attól, hogy hány évesek. Ezzel szemben az egyszerű, repetitív ujjmozgások sebességét leginkább az életkor jelezte előre, ami arra utal, hogy ezeknél a feladatoknál a gyakorlással járó általános tapasztalat és az idő múlása fontosabb szerepet játszik.
A hangszeres tapasztalat azonban jelentősen módosítja a képet. Azoknál a fiataloknál, akik rendszeresen zenélnek, a hangszeres képzésben eltöltött idő vált a komplex ujjmozgások legjobb előrejelzőjévé, ami azt jelzi, hogy a célzott gyakorlás „felülírhatja” a biológiai érettség hatását. Minél több évet tölt valaki hangszeres gyakorlással, annál jobb teljesítményt nyújt az összetett finommozgásos feladatokban – függetlenül attól, hogy biológiailag érettebb vagy kevésbé érett kortársainál.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy a biológiai érettség még serdülőkorban is számottevően befolyásolja a komplex finommotoros teljesítményt, másrészt pedig azt bizonyítják, hogy a speciális, célzott tapasztalatszerzés – például a hangszeres képzés – jelentősen és előnyösen képes alakítani ezt a fejlődést.
Tehát a gyakorlás nem csupán kiegészíti az érési folyamatokat, hanem bizonyos készségek esetében meghatározó tényezővé is válhat.
A kutatócsoport legújabb eredménye a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A biológiai kor és a zenei tapasztalat eltérő szerepéről a serdülők finommotoros fejlődésében, valamint a kutatócsoport további eredményeiről a Magyar Tudomány legújabb tematikus számában olvashatnak az érdeklődők.
Forrás: MTI
