Dr. Hankó Zoltánt, az MGYK elnökét a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a gyógyszerészi vényírással kapcsolatos tudnivalókról kérdezték.
A gyógyszerészi vényírásról – dr. Hankó Zoltán Kossuth Rádióban elhangzott interjújának leirata
Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2026.02.17.
Műsorvezető: Kakuk L. Tamás
Műsorvezető (továbbiakban Mv) –Kivételesen a gyógyszertárban is felírhatják majd a rendszeresen szedett gyógyszert. Ez a hírünk. De hogy mi van ennek a hátterében, és hogyan, meg mikor, mit érdemes erről tudni, Hankó Zoltántól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől tudjuk meg. Jó reggelt kívánok!
Dr. Hankó Zoltán (továbbiakban HZ) – Jó reggelt kívánok!
Mv: Ha kivételesen, akkor az. Ha értelmezzük a kifejezést, az azt jelenti, hogy nem a gyógyszerészhez kell fordulnia a gyógyszerfelírás ügyében ezentúl, hanem csak ha baj van.
HZ: – Ez a tervezett rendelkezés nem érinti az orvosoknak sem a diagnózis, sem a terápia meghatározási jogát. Ugyanakkor nem egy és nem két esetben van olyan helyzet, amikor a beteg a beállított, régebb óta használt gyógyszereit szeretné újra felíratni az orvosával, mert elfogyott, de valami ok miatt az orvosa nem érhető el az ő számára. Ezekben a helyzetekben lesz lehetőség arra, amennyiben a rendelettervezet hatályba lép, hogy a gyógyszerész meghatározott gyógyszerkörben, bizonyos feltételek mentén – például, hogy ez a beteg már bizonyíthatóan fél év óta erre a terápiára be van állítva – kiadhassa a gyógyszert.
Mv: – Magyarul az EESZT rendszerben már ott van a gyógyszere…
HZ: – … és akkor lehet látni az EESZT rendszerben a gyógyszerésznek a részéről, hogy igen, felírtak neki az elmúlt fél évben, mondjuk négy hónapnyi mennyiséget, és ezeket ki is váltotta, és elfogyott a gyógyszere. Nem éri el az orvos, és mondjuk hétvége jön. Akkor két lehetősége van most a gyógyszerésznek: vagy segít neki, és ezzel jogszabálysértést követ el, vagy azt mondja a betegnek, hogy nem tudok segíteni, menjen el, akkor viszont egy egészségi kockázatot vállal a beteg helyett önmagára, meg hát értelemszerűen a betegre is. Az ilyen helyzeteket szeretné elkerülni ez a jogszabály, hogy ezekben az esetekben ne jogszabályt kelljen sérteni a gyógyszerésznek, hanem tudjon segíteni a betegnek egy doboznyi gyógyszerrel. Ezt a gyógyszert föl kell írni, föl kell rakni az EESZT be. Ez azért nagyon fontos – hiszen továbbra is az orvos a terápiának a meghatározója –, hogy lássa a háziorvosa a betegnek azt, hogy hát igen, ebben a gyógyszertárban ebből a gyógyszerből ez a beteg kapott egy dobozzal. És van a betegnek egy hónapja arra, amíg ez a doboz gyógyszere elfogy, hogy megkeresse az orvosát, és akkor a továbbiakban megint az orvos fogja neki egyrészt írni a gyógyszerét, másrészt kontrollálni.
Fontosnak tartom azt is, hogy nem Magyarország az első egy ilyen rendszer bevezetését illetően. 23 európai országban van ehhez hasonló jogosítványa a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészeknek. Azt gondolom, hogy ez a betegeknek komoly segítséget jelenthet.
Mv: – Van itt egy fontos kérdés, ami felvetődik ezzel kapcsolatban. Vannak bizonyos gyógyszerek, amelyeket a háziorvos sem írhat fel, hanem csak szakorvos, ilyenek például a véralvadásgátlók. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek az abbahagyása jelentős kockázattal jár, de csak szakorvos írhatja fel azokat. Ezekre is vonatkozik ez a rendelettervezet, tehát a gyógyszertárban megkaphatja, ha folyamatban van a kúra? Mondjuk évek óta.
HZ: – Nem. Egy viszonylag jól körülhatárolt gyógyszerkörre vonatkozik ez a lehetőség. Például a szakorvos által írt gyógyszerekre nem, de például a fokozottan ellenőrzött, például pszichiátriai vagy kábítószerként használt gyógyszerekre sem terjed ki a gyógyszerésznek ez a joga. Ezek olyan biztonsági garanciák, amelyeket, én azt gondolom, hogy ennek a rendszernek az indulásakor mindenképpen figyelembe kell venni.
Mv: – Mit javasol? Mikor kerüljön erre sor? Mondjuk a beteg akkor érdeklődjön, amikor bajban van? Vagy jó ezt előre tisztázni? Mert ugye ilyenkor talán többen úgy gondolkoznak, hogy a könnyebbik végét fogja meg a dolognak. Lehet, hogy a patikákban egyszerűbb elmenni, vagy éppen a gyógyszerésszel egyszerűbb felvenni a kapcsolatot, hiszen ott van. Az orvost meg nehéz elérni telefonon, főleg, ha járvány van. Sokan várnak rá, a telefont esetleg nem veszik fel, vagy nem abban az időben. Szóval inkább érdeklődni előre, vagy ha baj van, akkor fordulni ehhez a megoldáshoz?
HZ: – Ezt mi a saját szakzsargonunkban a vis maior helyzetek kezelésére tartjuk indokoltnak. Tehát mindenképpen az szükséges, hogy a beteg elsődlegesen az orvosával keressen kapcsolatot. Amennyiben gond van, baj van, akkor forduljon majd a gyógyszerészéhez. Ez az egyik része. A másik része, hogy jelen pillanatban ez egy rendelettervezet, amelyiknek a társadalmi egyeztetése most kezdődött el. Valamikor a hétvégén lesz a határidő, amikorra mindenkinek be kell küldenie a véleményét. Utána még lesz egyeztetés a Belügyminisztériumban a módosító javaslatokról, egyebekről.
Mv: – Bocsánat, kik vannak ebben? Nyilván a gyógyszerészkamara, orvoskamara.
HZ: – Az orvoskamara, a szakdolgozói kamara, a többi egészségügyi szervezet. De a társadalmi egyeztetésnek a logikája az, hogy bárki véleményt mondhat, a kormánynak a honlapján elérhető a tervezet, és erre lehet véleményt mondani. Másfelől viszont, ha majd ez a rendelet életbe lép, azt követően még 180 napig kell várni arra, hogy a gyógyszerész ezt a segítséget biztosítani tudja a betegének. Tudniillik az EESZT-t ennek megfelelően kell korrigálni, módosítani.
Mv: – Módosítani kell a programot, a szoftvert, hogy eljusson mindenhová.
HZ: – Az egészet, tehát az EESZT-t, a NEAK-ot, a gyógyszertári szoftvereket. Sőt, azt gondolom, hogy az orvosi szoftvereket is valamilyen szinten majd korrigálni kell annak érdekében, hogy megkapják a jelzést a gyógyszerészeknek erről a tevékenységéről. És hát van egy komoly feladat: el kell majd magyarázni a társadalomnak, a betegeknek is azt, hogy ez a jogköre a gyógyszerészeknek, mire terjed ki és mire nem. És itt a gyógyszerekre is, meg a különféle segítségre is gondolhatok.
Mv: – Ez folyik most, ugye?
HZ: – Most kezdjük ezt az egészet, úgyhogy bízom benne, hogy végül is ki fog simulni ez a történet. Jó lesz a betegeinknek, jó lesz az a társadalomnak a gyógyszerészek és az orvosok közötti harmónia, és ezzel vagy az együttműködés még tovább fog erősödni. És hát nem szabad elfelejteni, a diplomás ápolóknak egy része is ugyanezt a jogosítványt megkapja.
Mv: – Erre utalt azzal, hogy szakdolgozói kamara is benne van. Ez azt jelenti, hogy a szakasszisztenseknek is meg lesz ez a kompetenciája is a gyógyszertárban?
HZ: – Nem, ez kizárólagos gyógyszerészi kompetencia. Azért ez mégis egy olyan történet, ami a mi egyetemi végzettségünkhöz kötött, tehát ez legyen egyértelmű. Másrészt ahhoz, hogy gyógyszerész ezt a segítséget nyújtani tudja, a gyógyszertár személyi jogos vezetőjének a nyilatkozata, ajánló papírja szükséges ehhez. Tehát ezeket a biztonsági garanciákat is, amennyire lehet, ez a rendelettervezet építi be a majdani gyakorlatba.
Mv: – Köszönöm, hogy el tudtuk kezdeni a felvilágosítást ebben az ügyben. Ma reggel dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét hallották.
HZ: – Köszönöm szépen.
Forrás: Magyar Gyógyszerészi Kamara
