A gyermek- és serdülőkori elhízás világszerte növekvő probléma, amely szoros kapcsolatban áll a hipertónia kialakulásával ebben a korosztályban. A tanulmány kiemeli, hogy míg korábban a gyermekkori hipertónia többnyire másodlagos eredetű volt, ma már az elhízás következtében kialakuló, egyéb okoktól mentes hipertónia egyre gyakoribb jelenség – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Dr. Fejes Imola
A Koreai Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés adatai szerint a hipertónia gyakorisága a gyermekek körében 2007–2009 között 6,9 százalék volt, amely 2013–2015-re 9,0 százalékra emelkedett. Különösen aggasztó a tendencia az elhízott gyermekek esetében, ahol a hipertónia előfordulása 14,9 százalékról 27,7 százalékra nőtt. Hasonló növekedés figyelhető meg Kínában is: ott 1991-ben a hipertónia gyakorisága 8,5 százalék volt, míg 2015-ben már 19,2 százalék.
Az Egyesült Államokban a 12–19 éves korosztályban a hipertónia gyakorisága 2013–2016 között 4,2 százalék volt, de az elhízott gyermekeknél ez az arány 9,43 százalék, a súlyosan elhízottaknál pedig elérte a 14,7 százalékot. A kutatás részletesen ismerteti a hipertónia kialakulásának mechanizmusait elhízás esetén. A fokozott szimpatikus idegrendszeri (SNS) aktivitás kulcsfontosságú szerepet játszik, amit egy másik vizsgálat is alátámasztott, amelyben 12 egészséges férfit 5 kilogrammal hizlaltak fel: a súlygyarapodással együtt nőtt a vázizom szimpatikus idegrendszeri aktivitása és a szisztolés vérnyomás is. Emellett az elhízás során a zsigeri zsírszövet nyomást gyakorol a vesékre fokozva a nátrium-visszatartást és a vérnyomás emelkedését.
A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) szintén aktiválódik elhízásban, amit a plazma emelkedett renin-, angiotenzin II és aldoszteronszintje bizonyít. A leptin hormon – amely elhízásban magas koncentrációban van jelen – a vesén keresztül fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ezáltal szintén hozzájárulva a vérnyomás emelkedéséhez. Egy 109 elhízott gyermeket vizsgáló kutatás szerint csak 24 százaléknál volt normális a vérnyomás, míg 48 százaléknál súlyos ambuláns hipertónia volt mérhető. A hipertónia súlyossága szoros kapcsolatban állt a testtömegindex (BMI) mértékével is.
További kockázati tényezők közé tartozik a férfi nem, a családi halmozódás, a magas sóbevitel, a fizikai inaktivitás és az alacsony társadalmi-gazdasági státusz.
A gyermekek esetében nemcsak az elhízás mértéke, hanem annak időtartama is meghatározó: akik már születésüktől kezdve túlsúlyosak, nagyobb eséllyel lesznek hipertóniások gyermekkorukra.
A prevencióban és a kezelésben elsődleges szerepet kap az életmódváltás, különösen a testsúlycsökkentés, az ún. DASH-diéta – sok zöldséget, gyümölcsöt és alacsony zsírtartalmú tejterméket lehet enni, de keveset a zsíros, koleszterindús és édes ételekből – alkalmazása és a rendszeres testmozgás. Egy 32 hónapos vizsgálatban 5279 elhízott gyermek esetében a testtömeg csökkenése együtt járt a szisztolés és diasztolés vérnyomás mérhető javulásával.
Gyógyszeres kezelés akkor javasolt, ha az életmódváltás nem elegendő, illetve ha a gyermek hipertóniája súlyos vagy más krónikus betegséggel társul. Sebészi beavatkozás – például bariátriai műtét – csak súlyos esetekben jön szóba, de hatékonysága bizonyított: egy vizsgálatban a műtéten átesett fiataloknál három év elteltével a magas vérnyomás előfordulásának a csökkenése 74 százalékos volt. A tanulmány arra is rámutat, hogy a korai felismerés és beavatkozás kulcsfontosságú, mivel a gyermekkori hipertónia felnőttkorra is megmaradhat, és megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Összefoglalva, a tanulmány világosan bemutatja, hogy az elhízás nemcsak anyagcserezavarokat, hanem jelentős vérnyomásemelkedést is okoz már gyermekkorban. A megelőző intézkedések, az egészséges életmód támogatása és a szociális háttér figyelembevétele alapvető fontosságú a gyermekkori elhízás és hipertónia elleni küzdelemben.
Forrás: Diabetes Magazin
