Az emlőrák kezelésében használt egyik legfontosabb hatóanyag titokzatos módon növelheti a méhdaganat kialakulásának kockázatát – ennek miértjét sikerült most megválaszolni, írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A Nature Genetics folyóiratban augusztus 22-én jelent meg a Berlin Institute of Health in der Charité kutatóinak tanulmánya, amelyben egy hosszú ideje fennálló orvosbiológiai rejtélyt oldottak meg sikeresen, nevezetesen azt a kérdést válaszolták meg, hogyan növelheti az emlőrák ellen alkalmazott tamoxifen a méh másodlagos daganatos megbetegedéseinek kockázatát? A tanulmány fő megállapítása, hogy a tamoxifen közvetlenül aktiválja azt a kulcsfontosságú szignalizációs útvonalakat (PI3K útvonal), amely központi szerepet játszik a sporadikus méhdaganatok fejlődésében.
A 1970-es évek óta a tamoxifen jelentősen javította a túlélési arányokat azon betegek milliói számára, akik ösztrogénreceptor-pozitív emlőrákban szenvedtek. Az életmentő előnyök mellett azonban a tamoxifen ritkán, de összefüggésbe hozható a méhrák fokozott kockázatával. Eddig a hatás pontos molekuláris oka nem volt világos.
Eredményeink először mutatnak rá arra, hogy egy gyógyszer képes aktiválni egy daganatot támogató jelátviteli útvonalat, egyben molekuláris szintű magyarázatot adnak arra, hogyan képes egy rendkívül sikeres rákgyógyszer paradox módon elősegíteni daganatok fejlődését egy másik szövetben”
– nyilatkozta Kirsten Kübler professzor, a cikk első szerzője. “A tamoxifen miatt nincs szükség genetikai mutációkra a PI3K jelátviteli útvonalon, mivel a hatóanyag közvetlenül biztosítja a tumorképződéshez szükséges jeleket.”
Forrás: otszonline.hu
