A tápcsatorna egy hosszú cső, ami a szájüreggel kezdődik és a végbélnyílásnál végződik. Minden, amit megeszünk, áthalad ezen a csövön. A tápanyagok az emésztés során lebomlanak, a vékonybélből felszívódnak. A táplálék nem emészthető részei a vastagbélbe kerülnek, ezek egy része kiürül. A vékony- és a vastagbél felülete együttesen 400 m2, ami körülbelül két teniszpályának megfelelő felszínt képvisel – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Dr. Bakó Barnabás, a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa.
Mi a bélmikrobiom?
A tápcsatorna űrtere valójában a külvilágot jelenti, a bélnyálkahártya gondoskodik arról, hogy idegen anyagok, toxinok, kórokozók ne jussanak át a véráramba, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szervezet számára hasznos anyagok felszívódjanak. A külső behatolók elleni védelemben fontos szerepe van a bélfalban jelen lévő, immunrendszert képviselő sejteknek. Betegségek forrása lehet, ha a bélnyálkahártya olyan anyagokat is átenged, amelyeket nem kellene.
Bélrendszerünk nem steril, a vastagbélben nagy számban, a vékonybélben kisebb mértékben élnek baktériumok, vírusok, gombák, ezeket együttesen bélmikrobiomnak (a bél mikrobaközössége) nevezzük.
Baktériumok vannak a legnagyobb számban, számuk mintegy tízszer annyi, mint az emberi test sejtjeinek száma. Megdöbbentő adat, hogy az emberi kromoszómákban csak 23 000 gén van, a bélmikrobiomban viszont 3,3 millió, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkben található összes genetikai anyag nagy része a bélrendszerünkben élő mikróbákban található. A baktériumok akár 1000 különböző fajt is képviselhetnek, 4 domináns törzshöz tartoznak. A bennünk élő baktériumok tömege is jelentős, körülbelül 1,5 kg.
A bélmikrobiom szolgálja a gazdaszervezetet azáltal, hogy megvédi a kórokozók ellen, lebontja az elfogyasztott ételek egyébként emészthetetlen összetevőit, vitaminokat (például K- és B-vitaminok) termel. A bélflóra képes befolyásolni az immunrendszer működését, a szervezetünkben zajló gyulladás szintjét, valamint szerepet játszik a depresszió, autizmus, szorongás, asztma, elhízás, illetve 2-es típusú diabétesz, bizonyos bélbetegségek (gyulladásos bélbetegség, vastagbéldaganat, emésztési zavar) kialakulásában is.
„Szivárgó” bél
A bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat is termelnek, ezek közül a vajsavnak (butirát) kiemelkedően fontos szerepe van a bélfal áteresztőképességének szabályozásában. Ha egészségtelen táplálkozás miatt csökken a butiráttermelő törzsek aránya, akkor a bélfal áteresztőképessége megnő (ilyenkor beszélünk „szivárgó” bélről). A bélnyálkahártya sejtjeinek szoros illeszkedése megszűnik, a tápanyagokon túl káros anyagok, toxinok, bakteriális eredetű sejttörmelékek (például lipopoliszacharidok) eljutnak a bélfal mélyebb rétegeibe, ahol kapcsolatba kerülnek az ott jelen lévő limfocitákkal, makrofágokkal.
Az immunrendszer felismeri a kóros antigénmintázatokat, ennek hatására gyulladást keltő anyagok (citokinek) termelődnek. A gyulladást közvetítő molekulák a kapuvénán keresztül a májba kerülnek, ahol krónikus gyulladást, zsírmájat okoznak. A szisztémás keringésbe jutó, gyulladáskeltő mediátorok távoli szervekhez is eljutnak, az érfalban felgyorsítják az érelmeszesedést, csökkentik az inzulinhatást (inzulinrezisztencia), ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásában fontos tényező.
Hasi elhízás esetén a bélfodor és a cseplesz (a hashártya gyomorhoz menő lemezei) környezetében felszaporodó, kórosan működő zsírszövet is hozzájárul a szervezetben zajló alacsony intenzitású gyulladáshoz. Az említett krónikus gyulladást kapcsolatba hozták az idegsejtek pusztulásával járó neurodegeneratív kórképekkel is (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szklerózis multiplex).
Az elhízás hatása a bélmikrobiom összetételére
A finomított szénhidrátok, a cukorban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag („nyugatias”) étrend, a csökkent rostbevitel hatására a bélben élő baktériumfajok sokfélesége csökken, az egészséges állapotra jellemző ezerféle baktériumfaj helyett csak néhány száz lesz jelen. A bélflóra megváltozott összetétele miatt csökken a butiráttermelő törzsek aránya, ennek következményeként a bakteriális antigének, a táplálékkal bevitt toxinok átjutnak a bél védelmi rendszerén, ami az immunrendszer működését is megváltoztatja, előidézve a korábban említett, alacsony intenzitású gyulladáshoz vezető kórfolyamatokat.
Fontos tudnunk, hogy az egészségtelen étrend mellett bizonyos gyógyszerek is felboríthatják a bélflóra egyensúlyát. Ilyenek az antibiotikumok, a gyomorsavcsökkentő gyógyszerek, a nemszteroid gyulladáscsökkentők. Az említett gyógyszereket csak indokolt esetben használjuk.
Az egészséges bélflóra fenntartását, helyreállítását elősegítő életmód
Ha bármilyen okból a bélmikrobiom összetétele kedvezőtlen irányba változik, törekednünk kell annak helyreállítására. Erre számos lehetőség kínálkozik.
Prebiotikumok (étkezési rostok) – javasolt napi bevitel 25–30 g:
- zöldség, gyümölcs
- csicsóka, fokhagyma, póréhagyma, spárga, vöröshagyma
- útifűmaghéj (táplálékkiegészítőként kapható).
Az egészséges táplálkozáshoz a megfelelő mennyiségű rost bevitele elengedhetetlen. Az étkezési rostokat az ember bélrendszere nem tudja megemészteni, ezeket a komplex szénhidrátokat a bél hasznos baktériumai használják fel üzemanyagként, azok segítségével tudnak növekedni. 100 g elfogyasztott rostból 30 g baktérium képződik. A bélbaktériumok anyagcseretermékei közé tartozik a már említett butirát, ami nagyon fontos a bélfal épségének megőrzéséhez, a „szivárgó” bél megelőzéséhez.
Probiotikumok (élő baktériumokat tartalmazó élelmiszerek, táplálékkiegészítők):
- élőflórás kefir, joghurt,
- savanyított zöldségek (uborka, káposzta, zöldbab),
- fermentált élelmiszerek (mártások, hús, hal),
- táplálékkiegészítők (Lactobacillus, Bifidobacterium törzsek).
Léteznek ún. szimbiotikumok is, ezek a prebiotikum+probiotikum együttesei.
A fizikai aktivitás (heti 5–7 nap, napi 30 perc) növeli a butiráttermelő baktériumok arányát.
A bélmikrobiom egészséges egyensúlyát fenntartó táplálkozás
Zsírok:
- omega-3 zsírsavak,
- egyszeresen és többszörösen telítettlen zsírsavak.
Szénhidrátok:
- összetett szénhidrátok,
- rostok.
Ételek:
- nyers zöldség, gyümölcs,
- diófélék és magvak,
- hüvelyesek,
- polifenolok (bogyós gyümölcsök, brokkoli, spenót, zöld és fekete tea, fahéj, oregánó),
- feldolgozatlan élelmiszerek.
Diéták:
- mediterrán étrend,
- intermittáló böjt (8/16 órás időablakos étkezés),
- ketogén étrend.
Gyógyszerek, műtétek:
- metformin,
- GLP1-receptoragonisták (bélhormonok hatását utánzó testsúlycsökkentő gyógyszerek),
- testsúlycsökkentő (bariátriai) műtétek.
Bélmikrobiom-vizsgálat
A bélmikrobiom felborult egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvés eredményei már néhány nap után kimutathatóak a bélbaktériumok genetikai mintázatában, de a jó irányú változás kiteljesedése hetekben, hónapokban mérhető.
Napjainkban van lehetőség a bennünk élő bélbaktériumok kimutatására, elemzésére. A vizsgálat székletmintából történik, a baktériumok beazonosításához új generációs génelemzést alkalmaznak (egyelőre csak magáncégek végzik). Ha a bélmikrobiom összetétele az egészségestől eltér, az már bizonyos betegségekkel járhat együtt, vagy hajlamosító tényezőként szerepelhet. A bélbaktériumok felborult egyensúlya esetén az elemzésben a páciens javaslatot kap arra, hogy mit tehet az egyensúly helyreállítása érdekében. A bélbaktériumok genetikai mintázata és a betegségek közötti kapcsolatot nagy mennyiségű adat feldolgozásával a mesterséges intelligencia segítségével vizsgálják. Ez egy nagyon forrongó területe az orvostudománynak, hiszen a bélmikrobiom összetételének módosítása (vagy akár széklettranszplantációval történő lecserélése) bizonyos betegségekben gyógyulást hozhat, illetve a megelőzés eszköze is lehet.
Hippokratésznak tulajdonítják azt a híres mondást, hogy „minden betegség a belekben kezdődik”. Ez a kijelentés több mint 2000 éve hangzott el, és azóta is sokat idézik, mivel a bélflóra és az emésztőrendszer állapota kulcsszerepet játszik a testi és a mentális egészségünkben.
Forrás: Diabetes Magazin
