A szívnek már a működése is csoda, a tudósoknak a mai napig nehézséget jelent ekkora méretben, ilyen hatékonyságú, ilyen komplex rendszert létrehozni. A Magyar Kardiológusok Társasága10 érdekességet emel ki a szívről.
- A nők szíve kissé gyorsabban ver, mint a férfiaké (percenként kb. 8 dobbanással).
- A sztetoszkópot a francia orvos, René Laennec (1781-1826) találta fel, hogy elkerülhetővé váljon a női betegek szívhangjának közvetlenül a dekoltázsra helyezett füllel való vizsgálata.
- A szív lételeme, hogy verjen, ez a cél határozza meg működését egészen a sejtszintig: a szívizomsejtek egy petricsészében vizsgálva is spontán módon elkezdenek összehúzódni, és keresik a többi sejttel való összekapcsolódás és a szinkronizált, ritmikus mozgás lehetőségét (ezt a jelenséget elektromos réskapcsolatnak vagy kommunikációs sejtkapcsoló struktúrának nevezik) – a szívizomsejtek tehát eredendően társas lények!
- Egy átlagos felnőtt szívén egy hét alatt annyi vár áramlik át, mely egy kerti medencét is meg tudna tölteni (kb. 7500 liter).
- Ezt a munkát egy csupán felnőtt ökölnyi méretű (körülbelül 250-350 grammos) izmos szerv végzi el, tehát igen hatékonynak mondható.
- Kóros állapotokban, például extrém szívmegnagyobbodásban – cor bovinum, „ökörszív” –akár az 1 kilogrammot is elérheti a szív tömege.
- A Nobel-díjas francia kutató, Alexis Carrel laboratóriumában kimutatta, hogy egy vérplazma és víz közegében megfelelően táplált csirkeszívszövet több mint húsz évig képes pumpáló mozgást végezni – azaz sokkal tovább, mint az állat normális élettartama.
- Az agy és a többi életfontosságú szerv nem képes a szív munkája nélkül működni, ám a szív munkája – legalábbis rövidtávon – nem függ az agy tevékenységétől.
- A szívizomsejtek életünk korai szakaszát követően már nem osztódnak, ezért a szívdaganatok meglehetősen ritkák.
- Az érrendszerünk teljes hossza kb. 95 ezer km, tehát kiterítve kétszer körbe lehetne tekerni vele az egyenlítőt.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
