A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2005-ben hirdette meg első alkalommal az Európai védőoltási hét programját, hogy felhívja a figyelmet az immunizálás fontosságára a fertőző betegségek megelőzése és az élet védelmének érdekében.
Azóta a rendezvény kiterjedtségében és jelentőségében is sokat fejlődött: ma az egyik legnagyobb és legfontosabb évenként megtartott közegészségügyi kampány a WHO Európai Régiójában. A vakcinákkal kapcsolatos üzeneteket a WHO elsősorban tájékoztató kampányok, interjúk, technikai találkozók, szakértői viták, televíziós műsorok, tudományos konferenciák stb. segítségével adja át a régióban.
A védőoltások szerepe létfontosságú
Az Európai védőoltási hét fő üzenete, hogy mindenkinek joga és szüksége van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A védőoltás alapvető jog, ezért fontos, hogy minden ember a világ minden táján könnyen hozzájuthasson a szükséges vakcinákhoz (vagyis például a menekülteknek is biztosítani kell az oltásokhoz való hozzáférést).
A védőoltások előállítási költsége alacsony, emellett hatalmas hasznot jelentenek a társadalom számára. A rendszeres védőoltások életét mentenek: megóvnak a betegségektől és az életre szóló rokkantságtól, illetve fokozzák az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, mivel az immunizálás megelőzi a betegséget, vagy egyes esetekben jelentősen csökkenti a betegség lefolyásának súlyosságát. Sok megbetegedés ellen – rubeola, tetanusz, mumpsz – nem létezik gyógyszer, ellenük csak az oltás adhat megfelelő védettséget.
A hatékony oltási programoknak köszönhetően az ipari országokban élő emberek többsége soha nem tapasztalta meg a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott járványok pusztítását. A gyermekkori védőoltásokkal megelőzött betegségek annyira ritkává váltak, hogy sokan azt feltételezték, hogy már nincs is rájuk szükség, ennek következtében Európában újra terjedni kezdtek a védőoltással megelőzhető betegségek, mint például a kanyaró.
Védőoltások gyermekeknek
- újszülött korban – BCG (Bacillus Calmette-Guérin) oltás a tuberkulózis legsúlyosabb formái ellen;
- 2, 3, 4 és 18 hónaposan, valamint 6 és 11 évesen – DTPa-IPV-HiB kombinált oltás a diphteria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz (merevgörcs), poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), Haemophilus influenzae B típusa ellen;
- 2, 4 és 12 hónaposan (2014-től kötelező) – a pneumococcus baktérium 13 szerotípusa elleni oltás (a baktérium a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, az arcüreggyulladás, a középfülgyulladás és a vérmérgezés egyik fő kórokozója);
- 13 és 16 hónaposan (2019-től kötelező) – bárányhimlő elleni oltás;
- 15 hónaposan, valamint 11 évesen – MMR oltás a morbilli (kanyaró), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), a rubeola (rózsahimlő) elleni oltás;
- osztályos korban – a májgyulladást okozó Hepatitis B vírus elleni oltás.
Ma már több olyan oltás is létezik, melyek nem kötelezők, de a szülők egyéni mérlegelés alapján (vagy gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadását. Ezek többnyire térítésköteles oltóanyagok, de vannak köztük támogatott, illetve térítésmentesen igényelhetők is.
Szabadon választható védőoltások:
- rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcina;
- a HPV (humán papillomavírus) méhnyakrákot okozó két veszélyes vírustörzse elleni vakcinát a 7. osztályos lányok és fiúk ingyenesen igényelhetik;
- kullancsencephalitis elleni vakcina;
- a meningococcus baktériumtörzsek okozta gennyes agyhártyagyulladás elleni vakcina;
- hepatitis A-vírus elleni vakcina;
- influenza elleni vakcina;
- a COVID-19 elleni vakcinák.
Bizonyos betegségek esetén a felnőtteket is oltásban kell részesíteni. Idősebb korban sok betegség súlyosabb következményekkel járhat, ezért a WHO ajánlása szerint az idősek legalább 75 százalékát tanácsos beoltani a szezonális influenza ellen. Külföldi utazások előtt is érdemes tájékozódni az esetleges járványveszélyről, és a szükséges oltásokat beadatni.
Forrás: egeszsegvonal.gov.hu
