Zajlik az egészségügyi rendszer átalakításának előkészítése. A kormány múlt héten már benyújtott egy átfogó törvényjavaslatot, amely alapjaiban alakítaná át az egészségügyet. Az egészségügyi szakdolgozókat érintő változtatásokról dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte a Szabad Európa.
A kormányzat által elkészített, az egészségügyi ellátórendszer átalakítását célzó javaslat ön szerint alkalmas az egészségügyi rendszer legégetőbb problémáinak kezelésére?
A kormány egészségügyi rendszer átalakítását célzó javaslatainak egyik része az ellátás bizonyos szintjeinek átalakítását célozza. Mi a javaslatok másik részével, a humánerőforrást érintő változásokkal foglalkoztunk az elmúlt hetek egyeztetései során. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara álláspontja szerint ugyanis minden egyes, a kórházakat, járóbeteg-ellátást, alapellátást érintő változtatás sarkalatos pontja, hogy van-e, illetve lesz-e megfelelő számú képzett szakdolgozó az ellátásban. Ennek egyik legfontosabb eleme pedig a bérrendezés. Ebből a megközelítésből tettük meg javaslatainkat az államtitkárságnak.
A javaslat két lépcsőben, átlagosan 32 százalékkal emelné az alap- és a középfokú végzettségű szakdolgozók bérét, és 55,2 százalékkal a felsőfokú végzettségűekét.
Ezek a számok egy két fázisban megvalósuló béremelésre vonatkozó átlagos számok. A béremelést differenciáltan hajtaná végre a kormány, ami önmagában jó is lehet, hiszen a most hatályos bértáblában is a szolgálati időt, a képesítést elismerő bérfokozatokat lehet látni. De annak a veszélye is fennáll, hogy lesznek olyan kollégák, akik nem érzik majd úgy, hogy jól járnak, mert elvesznek tőlük korábban kapott pótlékokat.
Az egyik legfontosabb pont a mi javaslatainkban, hogy a jelenlegi hatályos pótlékok megtartása mellett valósuljon meg a béremelés. A javaslat ugyanis elvenné például a köznyelvben ágy melletti pótdíjnak, hivatalosan munkahelyi (szakmaterületi) pótléknak nevezett kiegészítést, ami azoknak a szakdolgozóknak jár, akik nagyobb munkaterhelésű osztályokon dolgoznak. Ha ezt elveszik, akkor megszűnik a differenciálás az egyes kollegák között. Ez történt az orvosi béremelés során, és erről nem éppen kedvezők az orvosok tapasztalatai. Nem szeretnénk, ha ugyanez történne a szakdolgozóknál is. A betegellátás lehetetlenülne el, ha a szakdolgozók tömegei mennének el egyes helyekről azért, mert máshol könnyebb feltételek mellett megkapják ugyanazt a bért. Senkinek nem érdeke, hogy egy ilyen helyzet kialakuljon.
A másik fontos dolog, hogy a kamara nem ismeri az új bértáblát, amiből megismerhetők lennének a fizetési kategóriák közötti különbségek vagy az előmeneteli rendszer.
Pedig, ha jól értem, már 2023 január elsejétől az új bértábla lenne érvényben.
Igen, de mi még nem láttuk ezt a bértáblát. Amikor az államtitkár úr (dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár – K.-A. Á.) eljött a kamara országos elnökségéhez személyes egyeztetésre, akkor ennek a bértáblának csupán néhány celláját ismerhettük meg, a legszokványosabb, E és F kategóriában a pályakezdő és néhány éve már dolgozó kollégákra vonatkozó béreket. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Viszont azt láttuk, hogy a kormányzati koncepció szerint a pályakezdők sokkal rosszabbul járnának a jelenlegi helyzethez képest a pótlékok tervezett eltörlése miatt. Ebben a formában nemhogy motiváló lenne a bérrendezés, hanem sokkal inkább degradálja a szakmát és nehezíti a pályakezdők helyzetét.
Most bruttó 330 ezer forint egy E kategóriába tartozó ápoló besorolási illetménye. A kamara azt javasolja az államtitkár úrnak benyújtott javaslatában, hogy képesítési szint alapján már ezt a kategóriát is ketté kellene bontani, és a magasabban képzett, hogy elismerjük a pályakezdő szakdolgozók nagyobb tudását. Ezzel motiválni lehetne a már pályán lévőket is, hogy tanuljanak tovább, és szerezzék meg a szakterületükön a befejezett képzettségi szintet, váljanak szakápolóvá – ezt úgy kell elképzelni, mint az orvosoknál a szakorvosképzést. Felmenő rendszerben is megtartanánk a tízszázalékos különbséget a két kategória között, ahogy a felsőfokú végzettségűek között is meglenne egy tíz-tíz százalékos különbség a BSc-, illetve az MSc-fokozattal rendelkezők kategóriáiban.
A mi javaslatunk 2023 januárjától átlagosan 35 százalékkal, majd 2024 januárjától további 25 százalékkal emelné a szakdolgozói béreket, benne az előbb említett differenciálással és a pótlékok megtartásával. Így az egészségügyi ellátás területén a legnagyobb szakembercsoport, a 38 ezer, E kategóriába tartozó szakdolgozó sokkal jobban járna, mintha a kormány által javasolt koncepció valósulna meg.
Javaslatot tettünk egy szakdolgozói vezetői pótlék bevezetésére is. Ma ugyanis sokszor a középvezetői, főnővéri gárdán múlik egy-egy osztály működésének, a betegellátásnak a megszervezése. Ezen kollegák jelentős része viszont egyáltalán nem vagy csak egy nagyon szerény ellentételezést kap a vezetői feladatok ellátásáért. Ennek pedig az a következménye, hogy sokan nem akarnak vezető ápolók, vezető asszisztensek lenni. Ők ugyanis jellemzően nappali műszakban dolgoznak, azaz elesnek a műszakpótléktól – szakdolgozói vezetői pótlék viszont nincs. Miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek? Ennek a pótléknak a bevezetése rendszerszinten nem kerülne sok pénzbe, néhány ezer kollégáról beszélünk. De ha nincs középvezető, a rendszer omlik össze, hiszen ha a főorvos nem tudja kivel megbeszélni a műszakbeosztást, vagy nem látja, hogy kik fognak dolgozni az adott műszakban, abból komoly gondok lehetnek.
A tervezet jövőre a szakdolgozókra is kiterjesztené a teljesítményértékelést. Ezzel együtt járna az is, hogy a rossz értékelést kapó dolgozók bérét akár húsz százalékkal is csökkenthetné a munkáltató.
Teljesítményértékelésre vonatkozó koncepciót még nem adtunk be az államtitkárságnak. A már említett szóbeli egyeztetésen azt javasoltuk az államtitkár úrnak, hogy ezt a szakdolgozói minősítési rendszert legkorábban 2024. július 1-jével vezessék be. Hiszen lehet látni, hogy noha az orvosoknál ez a minősítési rendszer már 2021. március 1. óta él, a gyakorlatban nem működik.
A kamara álláspontja szerint először ki kell próbálni a teljesítményértékelést, a tapasztalatok alapján fejleszteni, és ha az orvosoknál már jól működik, akkor lehet adaptálni a szakdolgozói területekre. Ennek kidolgozásában támogatjuk az államtitkárságot. De amikor egyes kategóriákban 15-20 százalékos bérrendezésről beszélnek, egyúttal bevezetnék a húszszázalékos bércsökkentés lehetőségét is, az nem motiválja az érintetteket.
Forrás: szabadeuropa.hu
