Az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport munkatársai laborkísérletben bizonyították, hogy agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, így gyorsabban is tudunk reagálni – olvasható az ELTE írásában.
Az ELTE PPK kutatói igazolták, hogy a stressz pozitívan hat a tudat alatti, ún. statisztikai tanulásra. Mivel ennek során agyunk a rendelkezésre álló információhalmazban felismeri a szabályszerűségeket, egyes cselekedeteink automatikussá válhatnak: megtanulunk egy hangszeren játszani, vagy elsajátítunk egy új sportágat.
A teniszező gondolkodás nélkül cselekszik, ha jön a labda.
„Ilyenkor az agy a környezet mintázatát összekapcsolja a korábbi emlékekkel, és ennek alapján dönti el, mit kell tenni az adott helyzetben. Mindez persze nem tudatos” – magyarázza Németh Dezső, az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport vezetője.
A kutatócsoport célja, hogy feltérképezze azokat a tanulási formákat, amelyek szándékos erőfeszítés nélkül mennek végbe. Ebben a kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy az akut stressz milyen hatással van az agynak erre a képességére.
A Tóth-Fáber Eszter vezette kísérletbe 53 főt vontak be, akiket két csoportba osztottak. Az egyik csoport számára a kutatók stresszhelyzetet idéztek elő: megkérték a tagokat, hogy három percre tegyék a kezüket jeges vízbe, közben azt mondták nekik, hogy a kísérletről felvétel is készül, amelyet a későbbiekben elemezni fognak. A kontrollcsoport tagjai ezzel szemben nem kaptak ilyen információt, és langyos vízbe kellett mártaniuk a kezüket. A szakértők a teszt előtt és után is nyálmintát vettek az alanyoktól, amelynek elemzéséből kiderült, hogy a stresszelt csoportnál megemelkedett az anti-stressz hormonként is ismert kortizol szintje.
A vizsgálat második felében a résztvevőknek számítógépes reakcióidő-feladatot (ASRT) kellett elvégezniük. Ennek során a képernyőn megjelenik egy kép négy lehetséges hely egyikén, a vizsgálati személyeknek pedig a megjelenő ingernek megfelelő billentyűt kell megnyomniuk olyan gyorsan, ahogyan csak tudják. A képek előre meghatározott, ismétlődő mintázatot követnek. Ez a feladat is igazolta a kutatók feltevését, vagyis
a stresszelt csoport tagjai gyorsabban választották ki a helyes megoldásokat, mint a kontrollcsoport résztvevői.
Az eredmények alapján elmondható, hogy akut stressz hatására javult a teljesítmény a gyors reakciót lehetővé tevő statisztikai tanulásban, vagyis agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, amikor nincs idő a hosszú mérlegelésre.
Ennek evolúciós előnyei is lehetnek – világított rá Németh Dezső. Stresszes szituációkban, például, ha megtámadnak minket az utcán vagy vitatkozni kezdenek velünk, gyorsan fel kell ismernünk a másik ember mozdulataiból, mimikájából levehető információkat ahhoz, hogy mielőbb cselekedni tudjunk. A hormonális változások pedig alkalmassá teszik a szervezetünket, hogy megküzdjünk az adott fenyegetéssel. Egy másik példa a rövid távú stressz kedvező hatására, amikor angolul kell megszólalnunk. Ilyenkor kicsit idegesek leszünk, és ha a külföldi beszélgetőpartnerünk kijavít minket, a helyes használatot nagy valószínűséggel örökre meg fogjuk jegyezni. Az viszont már nem rögzülne így, ha az illető egy összetett szabály használatát kezdte volna el nekünk magyarázni. A vizsgálat szerint ugyanis
a bonyolultabb tanulási formákat nem segítette a stressz, ahogy köztudottan az iskolai teljesítményre is negatívan hat
– tette hozzá a PPK egyetemi tanára.
A kutatási eredményeket összefoglaló publikáció várhatóan az év második felében jelenik meg a PLOS One című tudományos folyóiratban. A tanulmány ide kattintva olvasható.
Forrás: ELTE PPK
