Visszaugrott a légszennyezés a koronavírus-járvány előtti szintre a járványügyi korlátozások enyhítése nyomán, a mindennapos tevékenységek visszatérésével egyes országokban – közölte az Európai Űrügynökség.
Az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata Sentinel-5P műholdjának adatai szerint a nitrogén-dioxid szintje visszatért, sőt ismét elkezdett emelkedni Kína egyes térségeiben 2021 februárjában, több mint egy évvel az után, hogy az ázsiai országban a koronavírus-járvány megfékezésére életbe léptették a szigorú kijárási korlátozásokat.
A műholdas adatok azt jelzik, hogy miközben 2020 februárjában 35 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja Pekingben az előző év azonos időszakához képest, 2021 februárjában visszatért a korábbi szintre.
Hasonló eredményeket hozott a Csungking térségében készített műholdfelvételek elemzése: a délnyugat-kínai városban 45 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid szintje 2019-2020 februárja között, mielőtt visszatért volna a járvány előtti szintre, majd megkétszereződött 2021 februárjára.
„Valószínűnek tartottuk, hogy a légszennyezés visszaugrik, ahogyan elkezdik feloldani a járványügyi korlátozásokat világszerte” – idézte Claus Zehnert, a Sentinel-5P misszió vezetőjét az ESA honlapja, amely térképeken mutatja be a változásokat.
A légköri nitrogén-dioxid-koncentráció nem csupán az emberi tevékenységtől függ, az időjárási tényezők, a szélerősség, a felhők szintén hatással vannak a légszennyezés mértékére, ám az emberi tevékenység korlátozásának enyhítése nagy mértékben járult hozzá a növekedéshez. „Európában is várjuk, hogy a következő hetekben és hónapokban nőjön a nitrogén-dioxid-koncentrációja” – tette hozzá.
A műholdas adatok a Sentinel-5P műhold Tropomi műszerének köszönhetőek, ez a Copernicus szolgálat első olyan missziója, amely a Föld légkörét vizsgálja.
A Tropomi olyan gázok sokaságának nyomait térképezi fel, mint a nitrogén-dioxid, az ózon, a kén-dioxid, a metán, a szén-monoxid, a formaldehid és az aeroszolok, amelyek mind hatással vannak a belélegzett levegő minőségére, az emberi egészségre és a Föld klímájára.
Forrás: MTI
