Egy nem rég publikált kínai tanulmány 5115 megkérdezett méhész között egyetlen COVID-19-el fertőzöttet sem talált. Német kutatók kérdőívet dolgoztak ki, hogy szintén felmérjék a méhészek koronavírusra adott reakcióját.
Prof. Dr. Karsten Münstedt kollégáival egy kérdőívet dolgozott ki, hogy felmérjék, a méhméreg valóban hat-e a COVID-19 ellen. Ehhez egy kínai tanulmány szolgáltatta az alapot, mely április végén jelent meg a Toxicon című tudományos folyóiratban.A kínai tanulmány kimutatta, hogy a megkérdezettek közül egyetlen méhész sem betegedett meg COVID-19-ben, még a súlyosan érintett Hubei-tartományban sem. A kínai tanulmány összesen 5115 megkérdezett méhész esetéről számol be – ezek közül 723 wuhani (Hubei-tartomány). Ezzel párhuzamosan 121 apiterápiás pácienst is megvizsgáltak. Bár néhányuk érintkezett koronavírusos beteggel, de senki nem betegedett meg közülük.
A kínai kutatók felmérésük elemzése után azt a hipotézist állították fel, hogy a méhméreg-tolerancia egyféle mechanizmust is biztosít a COVID-19-el szemben.
Ezekről az eredményekről számolt be sajtótájékoztatójukon Prof. Dr. Karsten Münstedt, Dr. Heidrun Männle és Prof. Dr. Jutta Hübner. Egyúttal saját kutatásaik elindításáról is tájékoztattak.
„Ha a hipotézis helyesnek bizonyul, a méhméreg alkalmazása egy érdekes lehetőséget kínál a koronavírus elleni küzdelemben, illetve a méhészek korlátozás nélkül tarthatnak majd rendezvényeket.“
A német kutatók hazai méhészeket szeretnének meginterjúvolni a jénai egyetemmel együtt létrehozott kérdőív segítségével, melyen a méhészek koronavírushoz kapcsolódó tapasztalatairól küldhetik majd el visszajelzéseiket. Karsten Münstedt nyilatkozata szerint a jénai egyetem etikai bizottsága is jóváhagyta a tanulmányt.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy azok a méhészek, akik rendszeresen ki vannak téve méhszúrásoknak, megnövekedett IL-10 citokin szinttel rendelkeznek, mely az immunrendszer (a citokin-vihar) szabályozásában játszik jelentős szerepet. Talán ez lehet az oka a méhészek viszonylagos védettségének a vírusokkal szemben.
A kínai tanulmány ezen a címen olvasható: Yang W, Hu FL, Xu XF. Bee venom and SARS-CoV-2. Toxicon.
A korábbi citokin vizsgálatokról pedig ezen a címen olvashatunk: Meiler F, Zumkehr J, Klinkenberg S, Rucker’s B, Akdis CA, Akdis M. In vivo switch to IL10 secreting T regulatory cells in high dose allergen exposure. J Exp Med. 2008, 205: 2887-2898. doi: 10.1084/jet.20080193
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
