Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézete a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított 95 877 236 Ft támogatásával a 2019-2.1.7-ERA-NET-2022-00056 azonosítószámú „Az antibiotikum stewardship beavatkozások „egy egészség” irányítása” c. projekt keretében egy nagy nemzetközi kutatási projektben vizsgálta, hogyan érvényesül az „Egy Egészség” (One Health) megközelítés az antimikrobiális rezisztencia (AMR) megfékezésében.
A nemzetközi konzorciumban az európai országokat – köztük Magyarországot, Franciaországot és Hollandiát – Kanada, Szenegál és a Fülöp-szigetek együttműködése egészítette ki, a cél pedig az volt, hogy különböző adatforrásokra és elemzésekre támaszkodva felmérjék: a humán, az állat- és a környezetegészségügy mennyire képes összehangoltan fellépni az antibiotikum-használat racionalizálásáért.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) azt jelenti, hogy egyes kórokozók – például baktériumok – ellenállóvá válnak az ellenük használt gyógyszerekkel szemben. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy korábban hatásos antibiotikum már nem pusztítja el a baktériumot, ezért a kezelés kevésbé eredményes, vagy akár hatástalan. Az AMR probléma egyik fő mozgatórugója a nem megfelelő antibiotikum-használat.
Mivel az AMR nem csak a humán egészségügyet érinti, hanem az állat-, növény-, és a környezetegészségügyet is, így az egyes szektorok közötti koordinációra, az AMR elleni küzdelem összehangolására van szükség. Ezt célozza az „Egy Egészség” megközelítés, amely a szektorokon átívelő, összehangolt együttműködésen alapul. A most záruló nemzetközi projekt fő célja az volt, hogy különböző adatforrások és elemzési módszerek segítségével értékelje az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazását az egyes országokban.
A nemzetközi kooperáción alapuló kutatásokon kívül a magyar munkacsoport a hazai helyzet elemzésére kiterjedt dokumentumanalízist végzett és mindhárom szektor képviselőivel számos mélyinterjút készített. Az előzetes eredmények birtokában elmondható, hogy az „Egy Egészség” megközelítés, azaz a humán, az állat- és a környezetegészségügyi együttműködések hazánkban jellemzően még gyerekcipőben járnak, nem intézményesítettek. A hazai állategészségügyi szektorban ugyanakkor komoly intézkedések történtek az antibiotikum-felhasználás racionalizálására, az AMR megfékezésére, s az intézkedések hatására az elmúlt években jelentősen csökkent az antibiotikum-alkalmazás az állattenyésztésben. A kutatás keretében több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek segíthetnek a humán és a környezetegészségügyi szektort érintő antibiotikum-politikai intézkedések tervezésében.
A projektmegvalósítás kezdete 2022.04.01., befejezése 2026.02.28.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
