Bár a magas vérnyomás (hipertónia) népbetegség, nagyon sokan nem tudnak róla, hogy ilyen kórképben szenvednek. Kezdetben nem okoz panaszokat, így a betegek nem érzékelik, hogy szükséges lenne orvoshoz fordulni. Sokszor csak véletlenül, rutin egészségügyi ellenőrzés során derül ki, ha valakinél hipertónia áll fenn – írja a Diabetes és Hypertonia Magazin.
Miért fontos a korai felismerés?
A magas vérnyomás idejében történő felismerése döntő jelentőségű, mivel kezeletlenül súlyos szív- és érrendszeri szövődményeket okozhat. A szisztolés vérnyomás minden 20 Hgmm-es emelkedése, illetve a diasztolés vérnyomás minden 10 Hgmm-es emelkedése már megduplázza a halálos koszorúérbetegség vagy a stroke kockázatát. Különösen oda kell figyelnünk a vérnyomásunkra, ha a családban halmozottan fordult elő magasvérnyomás-betegség vagy zsíranyagcsere-zavar. Emellett bizonyos életmódbeli tényezők – dohányzás, mozgásszegény életmód, túlzott alkoholfogyasztás – szintén hajlamosítanak hipertónia megjelenésére.
Mi tekinthető magas vérnyomásnak?
A betegség diagnózisának kulcsa a rendszeres és többször ismételt vérnyomásmérés, amely történhet orvosi rendelőben és otthon is. A többszöri mérésre azért van szükség, mert a vérnyomás számos tényező hatására spontán ingadozhat. A rendelőben mért vérnyomásértékek általában magasabbak, mint az otthon, teljes nyugalomban mért értékek, ezt hívják fehérköpeny-hatásnak. Jelenleg a 140 Hgmm-es szisztolés és 90 Hgmm-es diasztolés vérnyomásértéktől elfogadott a magas vérnyomás diagnózisa. Ennek bizonyításához szükséges, hogy a vérnyomásértékek átlaga rendelői körülmények között, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel, nyugalomban mérve elérje vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés és/vagy a 90 Hgmm diasztolés értéket. Otthoni mérésnél ezek az értékek 135 Hgmm, illetve 85 Hgmm felett már kórjelzők a hipertóniára.
A kezelőorvos egy kockázatbecslő táblázat (SCORE) segítségével állapítja meg, mekkora annak rizikója, hogy a beteg 10 éven belül súlyos, halálos szív- és érrendszeri eseményt szenved el. Amennyiben a hipertóniához kísérő betegségek is társulnak – például cukorbetegség, vesebetegség, zsíranyagcsere-zavar, már fennálló egyéb szív- és érrendszeri betegség –, a kockázat magas vagy nagyon magas, 5–10 százalék feletti.
Ha a magas vérnyomást idejében és megfelelő módon kezelik, a szív- és érrendszeri betegségek halálozása jelentősen csökkenhet, például a stroke esetében 45 százalékkal, a szívinfarktus esetében 24 százalékkal.
Mit tehet a beteg a kezelés sikeréért?
A magas vérnyomás elleni gyógyszereket élethossziglan szedni kell, mivel a terápia elhagyása esetén a vérnyomás visszatér a kezelés előtti értékre. Az optimális eredmény érdekében rendkívül fontos a vérnyomáscsökkentő kezelés és az orvos által előírt kontroll időpontok pontos betartása. De a magas vérnyomásban szenvedő beteg is sokat tehet szíve egészségéért, hiszen az alábbi életmódbeli változások is csökkentik a hipertónia szövődményeinek kockázatát:
- Túlsúly vagy elhízás esetén a testsúly csökkentése.
- A sóbevitel leszorítása napi 5 g alá.
- Egészséges táplálkozás: zöldségfélék, gyümölcsök, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, halak, sovány húsok, olajos magvak. Gyümölcsöt és zöldséget napi négy-ötször ajánlott fogyasztani, mivel ezek a táplálékok egyúttal kiváló káliumforrások is.
- A fizikai aktivitás növelése, rendszeres testmozgás. Napi legalább 30 percen át végzett közepes intenzitású, dinamikus testmozgás – például gyors séta, kocogás vagy kerékpározás – ajánlott.
- Az alkoholfogyasztás mérséklése, férfiak esetén heti 14, nők esetén heti 8 egységre, illetve az epizodikus jellegű nagyivászat elkerülése.
- A dohányzás elhagyása.
- Stressz- és szorongásoldó technikák elsajátítása.
- A zajnak és légszennyezésnek való kitettséget lehetőség szerint csökkenteni kell, mivel ezek környezeti stresszfaktorok.
Helytelen szokásaink elhagyásával, megváltoztatásával nagymértékben hozzájárulhatunk az orvos által előírt gyógyszeres kezelés eredményességéhez.
Hogyan hat a magas vérnyomás az erekre?
A magas vérnyomás tartós fennállása károsítja az érfalakat. A roncsolt érfalon zsíros, majd elmeszesedő felrakódások (plakkok) keletkeznek. A plakkok jelenléte kedvező talajt teremt a vérrögképződésnek, ami tovább szűkíti az ereket. Ismert olyan gyógyszer, mellyel magas és nagyon magas szív- és érrendszeri kockázattal rendelkezőknél nagy valószínűséggel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. A 100 mg acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszerből napi 1 tabletta rendszeres szedése megakadályozhatja a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését. Természetesen – mint minden más gyógyszer esetében – itt is konzultáljon orvosával, mielőtt elkezdené szedését.
Forrás: Hypertonia 2025/2
