Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket mi is viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért? A Semmelweis Egyetem cikksorozatának legújabb részében lábfejünk egészségének megőrzésével, a lábfej és a boka szerzett, ámde fájdalmas elváltozásainak megelőzésével, illetve a megfelelő lábbeli kiválasztásával kapcsolatban dr. Varga Csaba, az Ortopédiai Klinika lábsebész specialistája, és Szentpétery Tímea, a klinika gyógytornásza ad tanácsokat.
1. A csontosodott deformitások nem visszafordíthatóak – előzzük meg, ismerjük fel mielőbb ezeket!
A lábfej rendellenességeinél a hajlam öröklődik, ezért érdemes a családi előfordulást, halmozódást tudatosítani, és jobban figyelni a megelőzésre – például a helyes cipőválasztással, a túlsúly kerülésével, valamint a kialakuló deformitásoknál törekedni a mielőbbi állapotstabilizálásra, ami lehet gyógytorna, és/vagy szakorvos által javasolt gyógyászati segédeszköz használata is – hívta fel a figyelmet dr. Varga Csaba, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának lábsebész szakorvosa. Az egészséges láb kialakulása csecsemőkorban kezdődik, gyermekkorban az enyhe eltéréseket még csak nyomon követik, az esetleges lúdtalp, bokasüllyedés vagy izomtónus eloszlási zavar 6-7 éves korig a megfelelő segédeszköz használatával, gyógytornával, vagy akár még spontán is korrigálódhat. Ekkorra fejlődik ki a lábfej hosszanti boltozata. A pubertás alatt jelentkező elváltozásoknál már hathatósabban kell beavatkozni a szakorvos szerint, mivel akkor még jelentősebb korrekciókat lehet elérni a felnőtt láb végleges formájának kialakulása előtt.
A gyermekkori elhízás megelőzése az egészséges láb kialakulását is segíti, érdemes elkerülni, hogy a túlsúlyból adódó pluszterheléshez alkalmazkodva alakuljon ki a végleges lábforma – hangsúlyozta Szentpétery Tímea, az Ortopédiai Klinika gyógytornásza.
A kialakult, csontosodott deformitások – mint a bütyök, a kalapácsujj, ami a nagylábujj melletti ujjak középső ízületének deformálódásával kialakuló fájdalmas elváltozás; vagy a hosszanti és harántboltozatsüllyedések – műtét nélkül már nem visszafordíthatóak. Ezek az állapotok passzív terápiával, azaz gyógyászati segédeszközökkel – a bütyök éjszakai sínnel, a haránt- és a hosszanti boltozatok süllyedése megfelelő, akár egyedileg készített talpbetéttel –, gyógytornával csak stabilizálhatóak, mindössze lassítható az állapotromlás. Az előláb deformitásainak esetében – mint a bütyök; a kalapácsujj –, vagy a felnőtt kori komplex lábdeformitások esetében – mint a lúdtalp; vagy a kivájt láb – a korrekció csak műtéttel lehetséges.
Hogyan ismerhető fel az egészséges láb?
„Az egészséges lábnál minden csont, minden ízület megfelelő helyzetben van, tengelyállásuk is megfelelő, és minden izom, ín, ízület és ideg fájdalommentesen, tökéletesen működik – mondta el dr. Varga Csaba. Az emberi lábfej 26 csontból áll, melyeket 33 ízület köt össze, mozgását pedig számos izom segíti, míg tartását, stabilitását több mint száz szalag és ín biztosítja. A talp hosszanti íve jól kifejezett, a boka nem dől egyik irányba sem, a lábfejek pedig egymással párhuzamosan állnak. A lábfej mozgásakor esetleg hallható hanghatást – ha nem társul hozzá egyéb tünet, vagy rendellenesség – nem tekintik kórósnak az ortopédusok. A boka, a lábfej és a kapcsolódó izomrendszer elsődleges feladata, hogy a testsúlyt eloszlassa, egyszerre biztosítva rugalmasságot és stabilitást, mivel így tud alkalmazkodni járás közben a talaj egyenetlenségeihez az ember. A láb működésének és teherviselésének szemléltetésére sokféle elméleti modell készült, de egyik sem reprezentálja tökéletesen a láb működését, biomechanikája rendkívül összetett.
2. Járjunk hetente többször, ahányszor csak tehetjük minél hosszabb ideig mezítláb változatos felületeken, és ismerjük meg a lábfejtornát! Szánjunk a lábunkra napi 20-30 percet, mert hosszú távon meghálálja a gondoskodást!
Az ülő, mozgásszegény életmód, a városi környezet egyenes, sík járófelületei, illetve a nem jól megválasztott – túl szoros, vagy a lábnak alátámasztást nem biztosító – lábbeli miatt a láb egyes izmai és/vagy passzív támasztó elemei elgyengülhetnek. Ezért lehetőség szerint dolgoztatni kell a lábfej, a boka és a lábszár izmait, ízületeit, például otthoni mezítláb járással – hívta fel a figyelmet Dr. Varga Csaba. Érdemes kihasználni a nyarat és a strandok, parkok, kertek füves, földes, kavicsos felületeit, esetleg elmenni egy mezítlábas parkba, ahol különféle anyagokból kialakított járófelületeken lehet edzeni a lábat – tette hozzá Szentpétery Tímea.
„Főként a bokák ki-, vagy befelé dőlésénél, illetve bokasérülések után, valamint a lúdtalppal élőknél fontos, hogy különféle járás- és egyensúly-gyakorlatokkal eddzük a lábszár és a talp izmait. A lábfej sajátosságait figyelembe vevő torna kortól függetlenül bármikor elkezdhető, de érdemes gyógytornász segítségét is igénybe venni a helyes mozdulatok elsajátítása érdekében” – hívta fel a figyelmet Szentpétery Tímea. Ez az izmok, szalagok erősítése mellett hozzájárul a talpban lévő, a test és az agy térérzékelését, testtudatot segítő idegek stimulásához is.
Figyeljünk arra, hogy a lábízületek, lábujjak mozgásterjedelme ne szűküljön be – például egymástól függetlenül mozgatni tudjuk a nagylábujjat és a többi lábujjat. „Járás során a talajtól való hatékony elrugaszkodás egyik feltétele a nagylábujj ízületének teljes mozgáspályája. Felnőtteknél tömegesen, de egyre több gyermeknél is azt tapasztaljuk, hogy a nagylábujj alapízülete merev, rigid, nehezen hajlik. A járás során ennek megfelelően változhat a járás kinematikája is, ezért kompenzáló mechanizmusok indulnak el a test többi ízületében. Ezeket tornával rendkívül jól lehet korrigálni” – hívta fel a figyelmet Tóthné Szentpétery Tímea. Úgy fogalmazott, hogy
szánjunk a lábunkra napi 20-30 percet, mert hosszú távon meghálálja a gondoskodást!”
3. Viseljünk olyan lábbelit, amiben napközben is mozgatni tudjuk a lábujjakat!
A megfelelő lábbeli kiválasztásakor három kérdést kell mérlegelni. Az első, hogy egészséges lábra keresünk-e cipőt – mondta dr. Varga Csaba. A talp alátámasztásának rendkívül fontos szerepe van a cipőválasztásnál egészséges láb esetén is.
Kerülendő a teljesen egysíkú, vékony, kemény talpkialakítás, de a túl merev, vastag cipőtalp, valamint a túl szűk, a lábujjakat összepréselő cipő is – tette hozzá a szakorvos.
Fotó: Semmelweis Egyetem
A második kérdés az, hogy milyen igénybevételre számítunk, milyen tevékenységet végzünk, az milyen terheléssel jár a lábra nézve, és mennyi ideig tart majd. Például irodai munkánál napközben kevesebb terhelés éri a lábat, mint egy állómunkát végző virágkötőnél – akinek a hosszan tartó statikus terhelés miatt ajánlatos az aktuális lábformának megfelelő, alátámasztással bíró, kényelmes cipő viselése –, ezért kisebb a kockázata, hogy a divatos, ámde statikailag esetleg kevésbé tökéletes cipő gyors állapotromlást okozna. Egy rendezvényre felvett magassarkú cipő, bár előnytelen pozícióba kényszeríti a lábat, rövidebb ideig különösebb következmények nélkül is viselhető, ellenben ha egész nap áll, vagy járkál benne az ember, hosszabb távon fájdalmas elváltozásokat okozhat, a test súlypontjának eltolódása, az lábujjak és a lábfej túlzott terhelése, illetve a vádliizmok túlfeszítése, az Achilles ín rövidülése miatt. Hölgyeknek érdemes naponta váltogatni a laposabb, illetve magasabb sarkú lábbeliket – tanácsolta dr. Varga Csaba.
A harmadik kérdés, hogy mit várunk el a lábunktól: például edzeni akarjuk az izmait, vagy az előre látható túlzott terhelés során minél jobban segíteni, támogatni szeretnénk azt. Különböző célokra is kaphatók speciális lábbelik. Túlsúlyos embereknél hatványozottan figyelni kell a láb támogatására, különösen, ha egész napos állásra, gyaloglásra számítanak. A szabad mozgásra, és a láb és lábszárizmok edzésére jó megoldás lehet az úgynevezett barefoot, azaz mezítlábas cipő is, amely rugalmas talprészével hozzájárul a lábfej és a lábszár izmainak edzéséhez, főleg egyenetlen terepen használva. Akad olyan gyógytornász, aki szerint a talpi bőnye – azaz a sarokcsonttól a lábujjig húzódó kötőszövet – gyulladása kezelésénél is hasznos.
Szempontok a láb egészségét segítő cipőválasztáshoz
A megfelelő lábbelinek legyen hajlékony, viszonylag puha a talpa, ami segíti, hogy a sarok és a lábfej lépés közben külön is mozoghasson, és a cipő belsejében a talpi alátámasztás minél jobban lekövesse az egyén lábformáját. Ezt akár egyénre szabott talpbetéttel is segíthetjük, amit megfelelő mintavételi technikákkal az ortopéd technikusok az egyén lábához illeszkedően készítenek el – jellemzően a lúdtalp, illetve a lábfej harántboltozatának lesüllyedésének megállítása, az elváltozások tüneteinek kezelése érdekében. A láb bőrfelületéhez érő anyagok közül a bőr és a pamut a legmegfelelőbb a bőrgyógyászati problémák megelőzéséhez, és érdemes kerülni a műszálas zoknikat is. A cipő felsőrésze akkor megfelelő, ha amellett, hogy jól szellőző anyagból van, elegendő helyet biztosít széltében és hosszában is a lábfejnek és a lábujjaknak, saroknál, illetve a lábfejnél is megtámasztja, stabilitást ad a lábnak.
4. Egész napos kemény igénybevételhez nyáron is érdemesebb flip-flop helyett cipőt választani!
A jó idő beköszöntével előkerülő papucsok, szandálok, könnyebb cipők kiválasztásakor is érdemes a várható megterhelést és a viselés időtartamát figyelembe venni. A papucsokra és szandálokra is igaz, hogy ha hosszabb ideig viselnénk ezeket, akkor inkább a vastagabb, rugalmasabb talpú modellek közül válasszunk, amelyek megtámasztják a sarkat, elnyelik a lépéskor jelentkező talajreakciós erőt, emellett pedig kialakításukkal támogatják a lábfej boltozatait.
A szakemberek szerint kerülendő a centinyi vékony, habszivacs talpú flip-flop papucsok egész napos viselése. Papucsviseléskor számolni kell azzal, hogy akinek boka tengelyállást érintő deformitása van, azaz bármerre dől a bokája, az oldalirányú megtámasztásra nem számíthat. Ezért, ha valakinek egész napos járást, állást igénylő programja, munkája van, érdemes inkább cipőt vennie – tanácsolta dr. Varga Csaba. A nyitott, akár magassarkú szandálok esetében figyelni kell arra, hogy a felsőrész tartsa a sarkat, és hogy a pánt széle ne nyomja az inat a nagylábujj és a rüszt találkozásánál. A balerinacipőkből is érdemesebb olyat választani, amelynek vastagabb a talprésze és puha, lehetőleg bőrbetétes a belső kialakítása.
5. Figyelmeztető jel lehet a visszatérő tyúkszem, a talpon lévő bőrkeményedés, a cipőtalpak kopása
A cipőtalpak eltérő kopása, a makacsul visszatérő tyúkszemek, talpi bőrkeményedések idejekorán jelezhetik a lábfej statikájának megbomlását, a súlyeloszlási problémákat a komolyabb, látványos, majd később fájdalmassá váló elváltozások megjelenése előtt is. Ha egy ideje nem használt cipő újrafelvéve kényelmetlen lett, vagy a nap végére fájdalmat okoz a viselése, érdemes lehet utána járni az okoknak, és elmenni például egy mozgásszervi felmérésre, ami után a jellemzően gyógytornász szakemberek az eredmények ismeretében vagy tornát, vagy orvosi kivizsgálást javasolhatnak.
A lábfájdalmak jelentkezésekor fontos kideríteni, hogy a lábfej strukturális elváltozása, a térd, a csípő, vagy a gerinc ízületeinek változása, netán érrendszeri problémák, egyéb betegségek állnak a háttérben – hangsúlyozta Szentpétery Tímea. Amennyiben már kialakult egy elváltozás – legyen szó bütyökről, lúdtalpról, vagy a harántboltozat süllyedéséről – azt érdemes mielőbb korrigálni, mert ezzel lassítható, megállítható az ízületek idő előtti kopása, és enyhíthető, megszüntethető a járás közben érzett fájdalom – javasolta dr. Varga Csaba.
Fotó: Semmelweis Egyetem
+ 1. Mikor forduljunk orvoshoz?
A lábfej kezdődő, látszó elváltozásainak hatásait a gyógyászati segédeszköz boltokban recept nélkül is kapható eszközökkel, cipőtípus váltással, gyógytornával eleinte saját magunk is ellensúlyozhatjuk. Cipőnk talpbetétjét, legyen az bármilyen típusú, tanácsos évente cserélni.
Ha hirtelen jelentős állapotromlást, fájdalmakat tapasztalunk, már érdemes felkeresni egy ortopéd szakorvost.
„Hozzánk jellemzően akkor érkeznek a páciensek, amikor a bütyök, kalapácsujj vagy egyéb súlyosabb lábdeformitások már megnehezítik a cipőviselést, és erős fájdalmakat okoz a járás. Ez azonban korábbi diagnózissal, kezeléssel elkerülhető, késleltethető, az állapotromlás stabilizálható” – hívta fel a figyelmet dr. Varga Csaba. Kiemelte azt is, hogy a lábközépcsontok, a boka és a sarok elváltozásainál, fájdalmainál mindenképp javasolt az orvosi diagnózis, mivel e problémák súlyosságát laikusként nehéz megítélni, és megfelelő megoldást találni rájuk. A láb-, bokacsontok, az inak, szalagok törése, rándulása, húzódása, ficama után mindenképp javasolt a gyógytorna, így elkerülhető, hogy rossz tengelyállást rögzítve túlterhelődjenek az izmok, inak, szalagok, a lábfej statikájának megbomlásával további deformitásokat, vagy panaszokat okozva.
Forrás: Semmelweis Egyetem
