Egészségturizmus konferenciát is rendeztek az Utazás kiállításon azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon a nemzetközi és hazai trendekről, tendenciákról, valamint bemutassa a fenntarthatósághoz köthető jó gyakorlatokat – számol be a turizmus.com.
Szegedi Andrea, a konferencia szervezője és moderátora megosztotta a résztvevőkkel, hogy 2023-ban három olyan utazási trend is lesz, amely az egészségturizmust is érinti. Az utazók egyre inkább szeretnék az érintetlen környezetet felfedezni, visszatérni a természetbe; olyan wellness-szolgáltatásokat keresnek, ahol a test-szellem-lélek egyensúlyára, a meditációra, csendes elvonulásra helyezik a hangsúlyt; emellett pedig a fenntartható utazás is felértékelődik. Ez utóbbi leginkább a Z generációnál figyelhető meg, de minden korosztály egyre szívesebben költ többet azért, hogy fenntarthatóan utazhasson, s az utazók 70 százaléka úgy gondolja, a fenntarthatóság növeli az utazási élményt – hangzott el.
Az európai fürdők helyzetéről Mezősi Csilla, az Európai Fürdőszövetség, az ESPA (European Spas Association) főtitkára tartott előadást. A szakember beszélt a 20 ország fürdőit képviselő szervezet felépítéséről, lobbitevékenységéről, majd megosztotta a legfrissebb híreket az európai uniós finanszírozási lehetőségeiről. Úgy látja, hogy az Európai Unió egészségturizmusában pozitív változás indult el, a szektor szereplői lehetőséget kapnak a fejlesztésekre, fejlődésre azáltal, hogyaz unió történetében először közel 7 milliárd forintos összeget különítettek el az egészséggel kapcsolatos munkacsoportok projektjeire. Ebben benne van a Healthier Together Initiative, amely a nem fertőző betegségek preventív kezelését célozza, de a mentális egészség, valamint a post- és long-covid kezelések is kiemelt figyelmet kapnak. Kiemelte még a Rural Part és a Tourism Pathway 2023–27 programokat is.
Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a hazai fürdők jelenlegi tendenciáiról és kilátásairól, a fenntartható fejlesztési lehetőségekről beszélt előadásában. A legfrissebb statisztikák szerint a külföldi vendégéjszakák 80 százaléka fürdőtelepülésen realizálódik, a 27 nemzetközileg jegyzett fürdőváros a vidéki Magyarország összes vendégszámának több mint egyharmadát fogadja – sorolta az adatokat.
Beszélt a koronavírus-járvány máig tartó negatív következményeiről. A fürdők 9 hónapig zárva tartottak, munkavállalóik jelentős részét elveszítették, és ezt azóta sem sikerült kiheverniük. Nehézséget jelentett, hogy a fürdőknek a bezárás alatt is megmaradtak az állandó költségeik, miközben a minimálbérek, a beszállítói árak és az energiaárak emelkedtek, ráadásul az önkormányzati fenntartású fürdők két évig nem tudták emelni az áraikat (ezt a korlátozást 2022 júliusában feloldották). Jó hír, hogy a vendégforgalomban végül nem történt olyan mértékű visszaesés, amit a szomszédos háború, az energiaárak emelkedése és az infláció miatt előrejeleztek.
Kántás Zoltán kitért arra is, hogy az energiaválság hatásának mérséklésére hozott kormányzati intézkedések – a SZÉP-kártya-felhasználást kivéve – a fürdőket nem érintették és a hitellehetőségek is elkerülik őket – fogalmazott. A szövetség abban bízik, hogy a fürdők helyzetét bemutató tanulmányukról és ennek kapcsán főként a gyógyfürdők áfakulcsának csökkentéséről sikerül egyeztetniük a kormányzattal. A fürdők részéről ugyanakkor fontos a fenntarthatóság, az energetikai fejlesztések és a szolgáltatások bővítése is – tette hozzá.
Forrás: turizmus.com
