Van-e összefüggés a szívütésünk érzékelésének pontossága és a lelki egészségünk között?

A belső testérzékelés, az interocepció legelterjedtebb vizsgálati módszerei a szívdobogás-percepciós feladatok. Közülük a legkisebb erőforrás igényűek azok, ahol a vizsgált személyek a szívveréseiket figyelik egy rövid ideig, amit vagy magukban számolnak (mentális követés), vagy valamilyen módon (pl. az ujjuk billentésével) jelzik (motoros követés). A pontosság a mért valós szívütések és beszámolt adatok összehasonlításából nyerhető.

Manapság népszerűvé vált az a feltételezés, hogy az interocepció releváns tényezője a lelki egészségnek. Számos kutatás vizsgálta a szorongás, a depresszió, a testképpel való elégedettség vagy az alexithymia kapcsolatát az interocepciós képességekkel, amit a leggyakrabban a szívdobogás-percepciós feladatokkal mértek. Viszont az eredmények bizonytalannak adódtak.

Az ELTE, a KRE és a JGU, Mainz kutatói ennek jártak utána. Az általuk továbbfejlesztett motoros és a szokásos mentális követési feladatokkal, majd a fent felsorolt lelki egészség mutatók 102 önkéntesen való felmérésével nem találtak semmilyen összefüggést. Vagyis amennyiben van kapcsolat a lelki egészség és az interocepció között, akkor azt nem a szívütések érzékelése terén kell keresni.

Körmendi, J., Ferentzi, E., Petzke, T., Gál, V., & Köteles, F. (2023). Do we need to accurately perceive our heartbeats? Cardioceptive accuracy and sensibility are independent from indicators of negative affectivity, body awareness, body image dissatisfaction, and alexithymia. PLOS ONE, 18(7), e0287898.

Forrás: ELTE PPK