A jellemzően pszichiátriai betegségekben szenvedő betegek agyát közel négy évtizeden át gyűjtötték Dániában minden engedély vagy beleegyezés nélkül – írja az Index.
Ameddig a szem ellát, formalinnal teli fehér műanyag vödrök állnak hosszú polcokon számozva, a sor 9479-ig tart. Az egyedülálló odensei gyűjteményben minden tároló egy-egy agyat rejt, amelyeket a 20. század második felében operáltak ki dán állami kórházakban elhunyt páciensek testéből. A jellemzően pszichiátriai betegségekben szenvedő betegek agyát közel négy évtizeden át gyűjtötték – csak épp minden engedély vagy beleegyezés nélkül. Sem a betegek, sem rokonaik nem hagyták jóvá az agyak konzerválását, bár igaz, az ötvenes és a nyolcvanas évek között az adminisztráció és a jogok kérdése még gyerekcipőben járt.
hogy Knud Kristianssen, a Dán Mentális Betegségek Társaságának korábbi elnöke elmondja, évtizedekkel ezelőtt teljesen normális és elfogadott volt, hogy az orvosok döntöttek a betegek sorsáról bárki megkérdezése nélkül.
Martin Wirenfelt Nielsen patológus és a gyűjtemény igazgatója a BBC kérdésére elmeséli, hogy az agybank eredete 1945-ig nyúlik vissza. Közvetlenül a második világháború után a dán pszichiátriai kutatások új lendületet kaptak, és egy aarhusi doktor csoport hozzálátott az Agypatológiák Intézetének létrehozásához. Eleinte mindenki lelkesedett, hogy milyen modern és úttörő gondolat az agykutatás, de a hatvanas-hetvenes években gyengült iránta az érdeklődés. Az agyraktár a kilencvenes években került újra a köztudatba, és a sajtóban beindult a vita, mi a teendő a hozzájárulások nélkül gyűjtött szervekkel. A legtöbben arra szavaztak, hogy fel kell számolni az intézményt és el kell temetni az agyakat.
A főleg demenciában és skizofréniában szenvedő (5500 demenciás, 1400 skizofréniás, 400 bipoláris zavaros, 300 depressziós és még néhány egyéb pszichés rendellenességgel rendelkező) agyának gyűjtése 1982-ben fejeződött be, de a tudósok még évekig vitatkoztak az agyraktár létjogosultságáról és használhatóságáról. Megőrizzék vagy selejtezzék, ha ilyen vitatott körülmények között tettek szert rá? 2017-ben az agyakat átszállították Aarhusból Dánia 3. legnagyobb városába, a festői Odensébe, mert a hatóságok úgy döntöttek, megtartják a bankot kutatási célból, de beismerték, hogy a gyűjtés etikailag igen aggályosan zajlott – írja a lap.
Forrás: Index
