2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak

0

A környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok rendkívül veszélyesek: az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak, írja a Laboratorium.hu.

Minden élőlénynek – így a baktériumoknak is – a túlélés és a szaporodás a célja. Minél több antibiotikumot használ az emberiség, annál több kerül ki a környezetbe aktív hatóanyagként, elpusztítva az arra érzékeny baktériumokat, és túlélési előnyt biztosítva az ellenállóknak (rezisztenseknek). Ennek eredményeként azok a kórokozó baktériumok szaporodnak el, amelyek ellen nagyon nehéz vagy lehetetlen hatékony kezelést végezni. (Ilyen például a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus, közkeletű nevén MRSA, amely az összes penicillin- és cefalosporin-csoportba tartozó antibiotikumra ellenálló).

A rezisztencia természetes genetikai módosulás következménye, amely átmegy az utódgenerációkba, de ami még ennél is fontosabb: gyakran a sejtmagon kívüli génállományhoz (ún. plazmidokhoz) kötött, amelyet akár eltérő fajba tartozó, vagy egymással egyáltalán nem rokon baktériumok is átadhatnak egymásnak, biztosítva ezzel a rezisztencia gyors és hatékony terjedését.

Tisztában kell lennünk azzal – mutatott rá Branduse László, a nemzetközi szinten is piacvezető laboratóriumhálózat, az Eurofins-csoport tagjaként működő VetControl ügyvezetője –, hogy az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció részben önálló, behatárolt egységeket alkot (vagyis az embernek, a sertésnek, a kutyának, a tyúknak megvan a saját fajára jellemző baktérium készlete), de részben össze is függenek egymással, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével.

Tehát a rezisztenciáért felelős gének tárháza és kicserélődési terjedési terepe a környezet is. Más szóval nemcsak abban az emberben vagy állatban vagy növényben alakulnak ki rezisztens baktériumok, amelyeket konkrétan antibiotikumokkal kezelnek, hanem a környezetben is. Ezért veszélyesek a környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok. A baj akkor tetőződik, ha bármely okból legyengült védekezőképességű emberi (vagy állati) szervezetben a multirezisztens feltételes kórokozó baktérium elszaporodik és betegséget okoz.

A legyengült immunrendszert sok minden okozhatja: egyéb fertőző betegség (pl. influenza, covid), daganatos betegségek, transzplantáció, egyes gyógyszerek (pl. szteroidok) tartós alkalmazása. Ilyen esetekben a multirezisztens baktérium által okozott betegséget nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani a rezisztencia miatt, és végül a beteg meghal.

Mindez oda vezethet, hogy 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta bármilyen betegség lehet a vezetőhalálok az egész világban. Végsősoron az ember, az állat és a környezet egészsége egy – ezt mondja ki helyesen a „One Health” kezdeményezés, amelynek egyik célja 2030-ra az antibiotikum felhasználás felére csökkentése – mondta Branduse László.

2050-re vezető halálok lehet?

Ahogyan az ember esetében, úgy az állatoknál sem mindegy, hogy mikor, milyen betegségre kaphatnak antibiotikumot. Reményt keltő három európai uniós ügynökség közös jelentése, amely bemutatja az antibiotikum-fogyasztás és az antibiotikum-rezisztencia alakulását Európában. Eszerint a legtöbb EU országban kisebb-nagyobb mértékben csökkent az antibiotikumok alkalmazása, esetenként ez a haszonállatok esetében még alacsonyabb is, mint az embereknél. Magyarországon sajnos a csökkenés inkább kisebb mértékű, és gazdasági haszonállatok tekintetében az EU-ban az ötödik legnagyobb mennyiségűantibiotikum-felhasználó ország vagyunk.

A csökkenő antibiotikumok alkalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyak. A kolisztint is magában foglaló polimixinek nevű antibiotikum-csoport használata EU átlagban például közel a felére csökkent 2016 és 2018 között. Ez pozitív fejlemény, mivel a kolisztint kórházakban is alkalmazzák egyes multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegek kezelésére – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly nyári közleménye szerint.  Meg kell jegyezni azonban, hogy hazánkban korántsem ilyen mértékű a csökkenés: 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések ugyanis akár vezető halálokká is válhatnak

Jelent-e veszélyt az emberre az állatok antibiotikumos kezelése?

Szigorú szabályok írják elő, hogy csak antibiotikum-mentes állati terméket (hús, tej, tojás) lehet emberi fogyasztásra forgalomba hozni. Ezt célozza az élelmezés egészségügyi várakozási idő, amely minden antibiotikum-készítményre megszabja, hogy utolsó alkalmazása után mennyi ideig nem kerülhet emberi fogyasztásra az állati termék. Ennek betartását az élelmiszerek-maradékanyag vizsgálatával szigorúan ellenőrzik, ezért a valós, jelentős veszélyt az emberre nézve – a közhiedelemmel ellentétben – nem az antibiotikumokat tartalmazó állati termékek fogyasztása jelenti, hanem egyrészt az embergyógyászatban fennálló nem eléggé megalapozott és körültekintő antibiotikum használat, másrészt a fentebb elmondott környezeti antibiotikum szennyezés és ennek nyomán terjedő rezisztencia.

Nagyon fontos, hogy az emberek (mint gyógyszer- illetve állati termék fogyasztók, valamint társállat tartók) szemét felnyissuk, figyelmét felhívjuk a körültekintő, megfontolt antibiotikum használatra: ne adjunk sem embernek, sem haszonállatnak, de még társállatnak se antibiotikumot anélkül, hogy ne végeztettünk volna mikrobiológiai vizsgálatot. Ez egy új irány, de ez az egyetlen járható út a hosszan tartó egészségért – mondta Branduse László a lapnak.

Forrás: laboratorium.hu 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com