A késői étkezés növeli az elhízás kockázatát

0

Egy új tanulmány kísérleti bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a késői étkezés csökkenti az energiafelhasználást, fokozza az éhséget és a zsírszövetben olyan változásokat eredményez amelyek együttesen növelhetik az elhízás kockázatát.

Az elhízás az Egyesült Államok felnőtt lakosságának körülbelül 42 százalékát sújtja, és hozzájárul a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség, a rák és más betegségek kialakulásához. Míg a népszerű egészséges táplálkozási mantrák az éjszakai nassolás mellőzését javasolják, addig kevés tanulmány vizsgálta átfogóan a késői étkezés egyidejű hatásait az elhízás kockázatára nézve.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói által készített új tanulmány megállapította, hogy táplálkozásunk jelentősen befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövetben lévő molekuláris útvonalainkat. Eredményeiket a Cell Metabolism című tudományos folyóiratban publikálták.

„Szerettük volna tesztelni azokat a mechanizmusokat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy a késői étkezés miért növeli az elhízás kockázatát” – magyarázta a kutatást végző Frank AJL Scheer, a Brigham’s Alvás- és cirkadián rendellenességek osztályának orvosi kronobiológiai programjának igazgatója. „Az általunk és mások által végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a késői étkezés összefüggésbe hozható az elhízás fokozott kockázatával, a testzsír növekedésével és a fogyás csökkenésének sikerével. Ennek az okát szerettük volna megérteni.”

„Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy számít-e az étkezésünk ideje, ha minden mást konzisztensnek tartunk?”
Arra a következtetésre jutottunk, hogy a négy órával későbbi étkezés jelentősen befolyásolja az éhségszintünket, valamint azt, ahogyan evés után kalóriát égetünk, és ahogyan zsírt raktározunk el” – mondta el Nina Vujovic kutató.
A kutatók 16 túlsúlyos vagy elhízott testtömegindexű (BMI) beteget vizsgáltak. A résztvevők két laboratóriumi protokollt teljesítettek: egy szigorúan ütemezett korai étkezési protokollt, és egy másikat pedig pontosan ugyanazokkal az étkezési szokásokkal, annyi különbséggel, hogy mindegyiket körülbelül négy órával későbbre tervezték. Az egyes laboratóriumi protokollok megkezdése előtti az utolsó két-három hétben a résztvevők rögzített alvási és ébrenléti ütemtervet tartottak fenn, a laboratóriumba lépés előtti utolsó három napban pedig szigorúan azonos étrendet és étkezési ütemtervet követtek otthon. A laboratóriumban a résztvevők rendszeresen dokumentálták éhségüket és étvágyukat, a nap folyamán gyakran adtak kis vérmintát, és megmérték testhőmérsékletüket és energiafelhasználásukat. 
Az eredmények azt mutatták, hogy a késő esti étkezés mélyreható hatást gyakorolt ​​az éhségérzetre, leptinre és a gyomorban termelődő ghrelin hormonra, amelyek az étvágyat befolyásolják. Pontosabban, a jóllakottságot jelző leptin hormon szintje csökkent a 24 óra alatt a késői evési körülmények között a korai étkezési körülményekhez képest. Amikor a résztvevők később ettek, lassabban égették el a kalóriákat. 
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a késői étkezés hatására csökken az energiafelhasználás, fokozódik az éhség és a változik a zsírszövet összetétele. Ezek együttesen növelhetik az elhízás kockázatát.

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com