A szűrések során tünet- és panaszmentes személyeket (rizikócsoportba sorolva) vizsgálnak azzal a céllal, hogy egyes betegségek fennállását még a tünetek megjelenése előtt valószínűsítsék.
Gyakran csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, ha megbetegszünk, pedig a betegségek egy része megelőzhető. A rendszeres szűrővizsgálatok számos olyan betegség felismerését elősegítik, amelyek kialakulása hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat, és sikeres gyógyításukban meghatározó szerepe van az időtényezőnek, azaz hogy mikor kerülnek felismerésre.
Férfiak esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:
- prosztataszűrés,
- herék önvizsgálata,
- vastagbélszűrés,
- csontsűrűségmérés (ODM),
- bőrvizsgálat,
- laborvizsgálat,
- kardiológiai vizsgálat,
- tüdőszűrés,
- szemészeti szűrővizsgálat.
Prosztatarákszűrés
A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 év felett is megjelenhet. Évekig is eltarthat, amíg a daganat tüneteket, panaszokat okoz. Korai fázisban gyakran tünetmentes, majd elsősorban vizelési panaszokat okoz (gyakori, illetve nehezen induló vizelést, vizelés utáni csöpögést, égető érzést vizelés közben, vér megjelenését a vizeletben vagy az ondóban).
A tünetek nem típusosak – hasonló panaszokkal járhat egy gyulladás vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás is –, ezért fontos urológushoz fordulni.
Az idejében felismert prosztatarák nagy százalékban gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.
A prosztatarák korai felismerése érdekében 45 éves kortól évente javasolt a szűrővizsgálat, amelynek részei:
- vérvétel, amellyel meghatározzák a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét;
- tapintással történő vizsgálat (a prosztata végbélen át történő vizsgálata, rövid és fájdalmatlan);
- ultrahangvizsgálat (szükség esetén).
Herék önvizsgálata
Az időben felismert heredaganat szinte 100 százalékosan gyógyítható, ezért fontos a rendszeres önvizsgálatuk 13-15 éves kortól legalább havonta egy alkalommal. A herék vizsgálata közvetlenül fürdő vagy zuhany után ideális, amikor a herezacskó az izmok ellazulása miatt elernyed. Első lépésben a tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve előbb az egész szervet, majd külön-külön kell mérlegelni. Nem rendellenes, ha az egyik here nehezebb a másiknál, inkább arra kell figyelni, hogy a szokásosnál súlyosabb-e valamelyik.
Ezt követően a mutató- és hüvelykujjal óvatosan körbetapogatva kell mindkét herét ellenőrizni, hogy nem nagyobbodtak-e meg, nem tapintható-e csomó rajtuk (a gyakorlatlanok számára az így kitapintható ondóvezeték és a mellékherék csomóként érzékelhetők). Ha rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat: ez az ún. vízsérv, amely jól kezelhető.
Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozás (fájdalom, kellemetlen érzés, csomó) tapasztalható, mielőbb a háziorvoshoz vagy urológushoz kell fordulni.
Vastagbélszűrés
A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulása korai felismeréssel megelőzhető.
A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.
A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el. Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala. A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.
A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia (hasi és kismedencei CT-vizsgálat), illetve a kapszulaendoszkópia (lenyelhető miniatűr videokamera) is.
Csontsűrűségmérés
Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt. A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai: alacsony kalciumbevitel, dohányzás, túlzott feketekávé-fogyasztás, mozgásszegény életmód, hormonális problémák, genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.
Bőrvizsgálat
Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.
Az anyajegyeket javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.
Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:
A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.
B: border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.
C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.
D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.
E: evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.
A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.
Laborvizsgálat
Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet. A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.
Kardiológiai vizsgálat
A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.).
A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.
Tüdőszűrés
A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.
Szemészeti szűrővizsgálat
A rendszeres szemvizsgálat panaszmentesség esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát, például cukorbetegség, magas vérnyomás. A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll.
Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti férfiak esetében:
- nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
- tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén.
Forrás: NNK
