A véralvadásgátlókat hosszabb ideig kell alkalmazni értágító eszközök beültetése után

A koszorúér-tágító eszköz beültetése után a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig kell szedetni a betegekkel véralvadásgátlókat – jelentették be az Amerikai Kardiológiai Szövetség chicagói kongresszusán egy nagyszabású vizsgálat alapján amerikai kutatók, eredményeiket a New England Journal of Medicine online kiadása is közzétette.

A koszorúér-szűkület és -elzáródás terápiája elsősorban a szívkatéterezés, valamint egy speciális fémháló (stent) beültetésével valósítható meg. Az utóbbi években megjelentek a speciális gyógyszerbevonattal ellátott stentek, valamint olyan, biokompatibilis anyagból készült eszközök, amelyek a szűkület kitágítása és az érszakasz stabilizálódása után felszívódnak.

A kezelési protokoll szerint a stent beültetése után a páciensek egy éven át szednek véralvadásgátlókat (antikoagulánsokat). A bostoni Brigham és Nőgyógyászati Kórház szakemberei által végzett nagyszabású vizsgálat viszont arra derített fényt, hogy a készítmények további 18 hónapon át folytatott adagolása szignifikánsan csökkenti a szívroham, a koszorúér-elzáródás és egyéb kardiológiai szövődmények veszélyét.

A vizsgálatban közel 10 ezer olyan beteg vett részt, akik a gyógyszerbevonattal ellátott stent beültetése után aszpirint és valamilyen más – Plavix vagy Effient – véralvadásgátlót szedtek egy éven keresztül. Az összes páciens további 18 hónapig szedte az aszpirint, a vizsgálatban részt vevők fele emellett a két véralvadásgátló valamelyikét is kapta.

A kizárólag aszpirinnel kezelt betegek 6 százalékánál alakult ki a továbbiakban szívroham, érelzáródás vagy valamilyen szív- és érrendszeri probléma, míg a kombinált gyógyszerterápiában részesülők között ez az arányszám 4 százalék volt. Egy külön vizsgálatban közel háromezer olyan beteg vett részt, akiknek fémstentet ültettek be, esetükben szintén magasabb volt a későbbi szív-és érrendszeri problémák kockázata, ha a második véralvadásgátló készítmény szedését egy év után leállították.

Mint ahogy a kutatók rámutatnak, a 30 hónap letelte után is fennáll a szívroham veszélye, így felvetődik a kérdés, hogy biztonságos-e valamikor is abbahagyni a terápiát. Komoly dilemmáról van szó, tekintettel arra, hogy a véralvadásgátlók szedésének is vannak kockázatai, ráadásul a legújabb kezelési irányzatok, különösen Európában, sokkal rövidebb ideig tartó antikoaguláns-kezelést írnak elő.

„Meglepő eredményeket hozott a vizsgálat, hiszen a jelenlegi gyakorlatban pont az ellenkezőjét tartjuk célszerűnek” – hangoztatta Patrick O’Gara, az Amerikai Kardiológiai Kollégium elnöke, a bostoni Brigham és Nőgyógyászati Kórház klinikai kardiológiai osztályának vezetője, aki nem volt részese a vizsgálatnak. Mint ahogy rámutatott, a terápia költségei miatt, valamint a lehetséges vérzéses mellékhatások miatt egyénileg kell megbeszélni a kezelést a betegekkel.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóság (FDA) szerint az orvosoknak a jelenleg érvényes kezelési protokoll szerint kell eljárniuk. „Az FDA aprólékosan elemzi a váratlan eredményeket, ám sem a korábbi kutatások, sem a jelenlegi vizsgálat előzetes adatai alapján nem utalnak a növekvő halálozási kockázatra” – hangoztatta Mary Ross Southworth, az FDA illetékese.

Forrás: MTI