Halálesetet is okozhat egy kórházat ért kibertámadás

Emberéletek is múlhatnak az informatikai rendszereken: egy kórházat ért kibertámadás késleltethet életmentő beavatkozásokat, és szélsőséges esetben halálesethez is vezethet.

Sztetoszkóp egy laptop mellett

Emberéletek is múlhatnak az informatikai rendszereken. Ha egy kibertámadás miatt az orvosok nem férnek hozzá a betegek leleteihez vagy leállnak a diagnosztikai berendezések, annak rendkívül súlyos következményei lehetnek: életmentő beavatkozások késhetnek, szélsőséges esetben pedig akár haláleset is bekövetkezhet. Ráadásul egy kórháznak nem kell különösebben felkeltenie a kiberbűnözők érdeklődését ahhoz, hogy támadás érje.

Egy kórház működése ma már elképzelhetetlen informatikai rendszerek nélkül. Az orvosok elektronikusan érik el a betegek vizsgálati eredményeit, diagnózisait és gyógyszerelési adatait. Ezek az információk sok esetben nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy gyors és megfelelő döntést hozhassanak a beteg kezeléséről.

Mi történik akkor, ha az orvosunk nem fér hozzá a leleteinkhez?

Egy kibertámadás pillanatok alatt megzavarhatja a betegellátást. Ilyenkor az orvos akár azt sem tudja ellenőrizni, milyen gyógyszereket szed a beteg, vagy milyen korábbi betegségei voltak. A probléma különösen akkor válhat súlyossá, amikor nincs idő a hiányzó információk pótlására. A sürgősségi és intenzív ellátásban, valamint egy életmentő műtét előtt percek is számíthatnak.

Dr. Mándi Gábor, a CyberGroup kiberbiztonsági és jogi szakértője szerint az egészségügyi kibertámadások egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy a következmények nem korlátozódnak az informatikai rendszerekre. A támadás ugyanis közvetlenül befolyásolhatja a betegek ellátását, és akár az életüket is veszélyeztetheti.

„Nemcsak az egészségügyi adatok elérhetetlensége okozhat problémát. Egy kibertámadás a diagnosztikai vizsgálatokat, a betegirányítást és a kórházi ellátás más területeit is megbéníthatja” – mondja a szakember.

Ha például egy komoly balesetet szenvedett betegnél nem végezhető el időben a szükséges képalkotó vizsgálat, az orvosok késve kaphatnak információt a sérülések súlyosságáról. Egy strokegyanús betegnél szintén rendkívül fontos a gyors diagnózis. Hasonlóan kritikus helyzetet teremthet, ha egy sürgős műtéthez szükséges laboreredmények nem érkeznek meg, vagy a kórházi rendszerek leállása miatt el kell halasztani egy beavatkozást. Ilyenkor nem egyszerű informatikai kellemetlenségről van szó: a késlekedés a beteg állapotának romlásához vezethet, és csökkentheti a sikeres kezelés esélyét.

A hackereknek nem kell tudniuk, melyik kórházat támadják

Sokan úgy gondolhatják, hogy a kibertámadások elsősorban a nagy, ismert egészségügyi intézményeket fenyegetik. A CyberGroup szakértője szerint, mivel a kiberbűnözők automatizált eszközökkel is kereshetnek sérülékeny, interneten elérhető rendszereket, emiatt egy kisebb magyar kórház vagy egészségügyi szolgáltató ugyanúgy célponttá válhat anélkül, hogy a támadók eredetileg kifejezetten ezt az intézményt szemelték volna ki.

Haláleset, elmaradt műtétek, életveszélybe került betegek: a hackertámadások súlyos következményei

Mándi Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy világszerte több olyan informatikai támadás is volt már, amely súlyosan megzavarta a betegellátást. Sőt, sajnos már halálesettel összefüggésbe hozható kibertámadás is történt: 2024 júniusában zsarolóvírus-támadás érte a londoni egészségügyi intézményeket is kiszolgáló Synnovis laboratóriumi szolgáltatót, amelynek következtében jelentősen megnőtt egyes vizsgálatok átfutási ideje. Később a King’s College Hospital megerősítette, hogy a laboreredmények késedelme – más körülményekkel együtt – hozzájárult egy beteg halálához. Egy 28 éves orosz férfit, a Qilin nevű zsarolóvírus-csoport feltételezett tagját májusban a japán rendőrség fogta el, októberben pedig kiadták Németországnak. A német nyomozók közlése szerint a londoni támadás is része az ügynek.

A kibertámadások veszélyét jól mutatja egy friss franciaországi eset is. November elején hackerek támadták meg a francia nemzeti vérellátó szolgálat három telephelyének – külső szolgáltató által üzemeltetett – hűtőrendszereit, és a beszámolók szerint mínusz 30 Celsius-fokról plusz 110 fokra próbálták átállítani a vérplazma tárolására használt berendezések hőmérsékletét. A rendellenességet a felügyeleti rendszerek időben észlelték, így sem vérkészítmény-veszteség, sem egészségkárosodás nem történt. Az eset ugyanakkor jól szemlélteti, hogy egy beszállítói informatikai sérülékenység közvetlenül veszélyeztetheti a kritikus egészségügyi ellátási folyamatokat.

„A történtek jól mutatják, milyen súlyos következményekkel járhat egy hackertámadás az egészségügyben: akár egyetlen kibertámadás is veszélybe sodorhatja azoknak a betegeknek az életét, akiknek sürgős, életmentő ellátásra van szükségük. Ráadásul nem elég a kórház rendszereit védeni, a beszállítói láncot is ellenőrizni kell” – összegzi a CyberGroup szakértője.

A kibertámadások elleni védekezés az egészségügyben ma már nem pusztán informatikai kérdés, hanem a betegbiztonság egyik alapfeltétele. A tét ugyanis nem csupán az adatok és a rendszerek védelme, hanem az, hogy a betegek a legkritikusabb pillanatokban is időben megkaphassák az ellátást.

Forrás: a CyberGroup sajtóközleménye (szakértő: Dr. Mándi Gábor, a CyberGroup kiberbiztonsági és jogi szakértője). A közlemény szövegét szerkesztői átvétellel közöljük.

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Panasz esetén forduljon háziorvosához vagy szakorvoshoz.