A vastag- és végbélrák (CRC) és a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) több közös kockázati tényezővel bír. Egészségesekhez képest T2DM-ben gyakrabban alakul ki CRC, és ezeknek a betegeknek általában rövidebb az élettartama.
A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Anyagcsere Munkacsoport és a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profil közös kutatása azt vizsgálta, hogy a T2DM fennállásának ideje milyen hatással van a CRC-s betegek várható túlélésére. Bár mindkét betegség gyakori, korábbi kutatások nem tudták igazolni ezt a kapcsolatot.
Összesen 817 CRC-s beteget vizsgáltak, közülük 204 volt T2DM. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál a rákbetegeknél, akiknél a T2DM régebben alakult ki, rövidebb túlélési idő tapasztalható. Azoknál a betegeknél, akiknél a CRC diagnózisakor a T2DM kevesebb, mint 5 éve van jelen, kedvezőbb prognózist figyeltek meg. Azonban a tumor diagnózisát követő harmadik évben a T2DM káros hatásai már semlegesítik ezt a pozitív hatást, és ekkor ezek a betegek ugyanakkora kockázatnak vannak kitéve, mint a hosszabb ideje T2DM betegek.
Ezért azt javasoljuk, hogy vastag- és végbélrák betegségben szenvedő cukorbetegeknél, a nem cukorbeteg társaiknál tapasztalt jobb túlélési idők megközelítésének érdekében, törekedni kell cukoranyagcsere állapotuk szoros ellenőrzésére, a kísérőbetegségek, szövődményeinek szakmai irányelveknek megfelelő kezelésére. A cukorbetegek onkológiai gondozásába, szükségesnek tartjuk a diabetológus szakorvos bevonását – fogalmazott Herold Magdolna.
