Basalioma és laphámrák – Amit a leggyakoribb bőrdaganatokról tudni kell

0

A bőrrák a leggyakoribb daganatos betegség. A hétköznapokban gyakran hallhatunk a melanoma nevű, pigmentsejt-eredetű bőrrákról annak agresszivitása miatt. Legalább ilyen fontos megismernünk a rendkívül gyakori egyéb daganatos bőrbetegségeket is. Közös bennük, hogy 45 éves kor felett jellemzőbb az előfordulásuk. Kialakulásokról leginkább az UV-sugárzás évtizedek alatt felhalmozott károsító hatása tehet. Összefoglaló nevük: nem melanoma típusú bőrdaganatok. Leggyakoribb formájuk a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák.

20 év alatt megduplázódott a basalioma és a laphámrák előfordulása. 2019-ben 1 millió magyarra mintegy 2 ezer megbetegedés jutott. A bőrdaganatok 95 százalékáért az UV-sugárzás a felelős. A Nap UV-A és UV-B sugarait leggyakrabban a leégéssel és a bőr öregedésével kapcsolatban emlegetjük, fontos tudnod azonban, hogy az UV-terhelés nem csak az alkalmi, nyári leégés miatt veszélyes.

Az ultraibolya fény bőrsejteket károsító hatása összeadódik és felhalmozódik az évek, évtizedek alatt. Ha fiatalon nem védekeztünk a káros sugarak ellen, 45 éves korunkra gyengülhet a bőrünk természetes immunvédelme. A bőrkárosodások ilyenkor nem regenerálódnak teljesen: hozzájárulnak a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához és a bőrrák kialakulásához.

A nem melanoma típusú bőrdaganatoknak többféle formája is ismert; az ilyen megbetegedések 99 százalékát a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák teszi ki. Időben felfedezve mindkét betegség jól kezelhető. A bazálsejtes karcinóma a bőr felső hámrétegében alakul ki, kezdetben általában lassan növekvő dudor (kiemelkedés). Ez később elszíneződhet vagy kisebesedhet, újra meg újra varasodó és kiújuló sebként, lassan növekvő fekélyként.

Basalioma

  • A leggyakoribb bőrrák, amely időben felfedezve jól kezelhető, gyakorlatilag nem képez áttétet.
  • Leginkább a napfénynek gyakran kitett bőrfelületeken (az arcon és a törzsön) fordul elő, de máshol is megjelenhet.
  • Az első elváltozásokat gyakran keverik össze ekcémával vagy hétköznapi sebesedéssel.
  • Legnagyobb kockázata, ha nem vesszük komolyan, és nem fordulunk miatta szakorvoshoz.
  • Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben, akár a környező szövetekben (például izom, porc, csont).
  • Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben.
  • Jellemzően 40 éves kor felett jelentkezik.

Laphámrák

A basaliománál ritkábban előforduló, de szintén gyakori daganatos bőrbetegség. Általában fájdalommentes csomóként jelentkezik a bőrön. Idővel elszíneződhet vagy kisebesedhet, vaskos hámréteg jelenhet meg rajta. Szabad szemmel néha nehéz megkülönböztetni a basaliomától. Ez a ráktípus gyorsan fejlődik, és akár cseresznyeméretűvé nőhet néhány hét alatt is.

  • A laphámrákos megbetegedések az összes bőrdaganattípus ötödét teszik ki.
  • A basaliománál agresszívabb ráktípus, amely áttéteket is képezhet.
  • Ennek esélye annál nagyobb, minél később történik meg a diagnózis, és kezdik el a hatékony terápiát.
  • A fénynek kitett testtájakon a leggyakoribb.
  • Kialakulásának előjele lehet a hámló, vöröses folt a bőrön (szoláris keratózis).
  • Főként azoknál fordul elő, akiknek a bőrét sok UV-sugárzás érte.

A bőrrák nem válogat. A statisztikák szerint 50 éves kor felett minden 5. ember megtapasztalja valamelyik típusát. Kialakulásának esélye sokkal nagyobb azonban, ha rendszeresen és hosszú ideig UV-sugárzás éri a bőrt természetes (napfény) vagy mesterséges (szolárium) formában. Az UV-sugárzás mértéke nem évszakfüggő, ezért a kockázatok a bőrt érő közvetlen napfény mennyiségével együtt nőnek. Fokozott rizikót jelent a világos bőrtípus és a genetikai hajlam is. Fokozottan veszélyeztetettek az immunrendszeri és vérképzőszervi betegségekben érintettek (AIDS, limfóma, leukémia, autoimmun betegségek) és a szervtranszplantáció (pl. veseátültetés) miatt az immunrendszert gyengítő kezelésben részesülők.

Az időben felfedezett nem melanoma típusú daganatok általában egyszerű sebészi technikával eltávolíthatók. Bizonyos esetekben egyéb roncsoló kezelések (pl. fagyasztás folyékony nitrogénnel, krémek, fotodinámiás terápia) is szóba jönnek. Az előrehaladott, elhanyagolt rákbetegség a bonyolultabb sebészi megoldások mellett azonban szükségessé teheti az infúzióban vagy tablettában adott gyógyszeres kezelést (immunterápia, célzott terápia), a sugárterápiát és ritkán a kemoterápiát is.

Bár az UV-sugárzás elleni védelemről számos forrásból tájékozódhatunk, néhány alapszabályt betartva nagyságrendekkel csökkentheted az UV-terhelés miatt kialakuló bőrdaganatok esélyét. Tájékozódjon a Magyar Dermatológiai Társulat weboldalán, a www.skindex.hu oldalon.

Forrás: Magyar Dermatológiai Társaság

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com