Hét tény, hogy az olvasás milyen hatással van agyra

Ha belemélyedünk egy jó könyvbe, az agyunk megtelik képekkel és érzelmekkel. Tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy olvasás közben megváltozik az agyunk struktúrája, még egyes érzékszervi ingerek is kiváltódhatnak.

Vegyük sorra, hogy egy könyv élvezete milyen hatásokat vált ki bennünk.

Először is olvasáskor az agyunk megalkotja a tárgyak képét. Az élénk leírásokat tartalmazó könyvek olvasása nemcsak szórakoztató, de egyenesen arra sarkallja agyunkat, hogy a leírt világot képek formájában teremtse újra. Kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a vizuális leképezés folyamata automatikus. A kísérletekben részt vevők gyorsabban azonosítottak tárgyakról készült fotókat, ha előtte elolvasták a tárgyak külsejének akár egymondatos leírását.

Másodszor, amikor olvasunk, a tudatunk nem tesz különbséget az olvasott és az átélt élmények között, ugyanazokat a régiókat érik az ingerek. A regények tehát olyanformán szippantanak magunkba bennünket, ahogy egyetlen komputerjáték virtuális valósága sem képes.

Harmadszor, az olvasás különböző fajtái más és más hatást gyakorolnak ránk. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kutató, elemző típusú olvasás az agy legkülönfélébb kognitív funkcióit dolgoztatja meg egy igazi összetett edzésterv alapján, míg a szórakozásból végzett laza olvasás a szerv vérellátását javítja.

Negyedszer, az idegen nyelv valóságos növekedést vált ki. A svédországi Lund egyetemén két tanulócsoportot vizsgáltak párhuzamosan. Az egyikbe egy fordítóiskola növendékeit sorolták, a másikba orvostanhallgatókat. Mindkét csoport három hónapos, intenzív tanulásba kezdett. A záró vizsgálatok eredménye alapján a nyelvtanulók esetében mind az általános agyszövet, mind a hippokampusz területén növekedés következett be.

Ötödször, a narratív struktúra arra ösztönzi az agyat, hogy folyamatokban gondolkozzon, ami növeli az ember koncentrálóképességét. A történetek hagyományos szerkezete, hogy van elejük, közepük és végük, fejleszti az agynak azt a készségét, hogy az okok és okozatok közötti összefüggéseket felismerje. Minél többet olvas az ember, annál látványosabb a hatás. Különösen kisgyermekeknél fontos, hogy minél többet olvassunk fel nekik, elejét véve ezzel a későbbi tanulási nehézségeknek.

Hatodszor, az olvasás megváltoztatja az agy szerkezetét. Azoknak, akik nehezebben értelmezik a szövegeket, nem igazán szerez örömet az olvasás. Ez a készség azonban elsajátítható. A Carnegie Mellon egyetem kutatói felfedezték, hogy a rendszeres olvasás hatására a kísérleti alanyok agyában a nyelvközpont fehérállományának a mennyisége megnövekedett.

Hetedszer, az úgynevezett mélyolvasás során, amikor kikapcsoljuk magunk körül a világot, és csak a történetre koncentrálunk, elárasztanak bennünket a szereplők érzései. Ez a későbbiekben alkalmasabbá tesz bennünket az empátiára valós környezetünk szereplőivel szemben, ami harmonikusabbá teheti személyes kapcsolatainkat úgy a magánéletben, mint a munkahelyen.