Hasznos tanácsok pollenallergiásoknak

0

Még be sem fejeződött a tavasszal virágzó allergén pollentermelő fák virágzása, de már kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása is. Április végén-május elején tüneteket okozó koncentrációban lehet jelen még a nyír, a kőris, a platán, valamint a tölgy pollenje, miközben várhatóan jelentősen emelkedik a pázsitfűfélék okozta pollenterhelés is. 

Mikor van a pollenszezon?

Gyakorlatilag a pollenszezon már egész éven át tart. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb enyhe téli időjárás miatt egyes, eredetileg kora tavasszal virágzó fajok pollenszórása már télen megkezdődhet. Tartós fagy hiányában a mogyoró, az éger, a tiszafa és egyes ciprusfélék pollenje már decemberben megjelenhet a levegőben. Az említett fajok virágzási időszaka így jelentősen hosszabb lehet, bár a tartós fagyok során átmenetileg megszakad a pollenszórás, az enyhébb időszakokban azonban rendre folytatódik. Így a mogyoró pollenszezonja decembertől márciusig is elhúzódhat, ahogyan az idei évben is történt.

Márciustól nagyjából április végéig egyre több szélbeporzású fafaj kezd virágozni, így egyszerre igen sokféle allergén pollen lehet jelen a levegőben. A legfontosabbakat kiemelve: az időszak elején még jelen van a már említett mogyoró és éger, valamint a ciprus -és tiszafafélék pollenje, majd általában március közepén megjelennek a különféle kőris, nyár és fűz fajok pollenszemei. Általában április első felében kezdődik az egyik legjelentősebb tavaszi allergén, a nyír pollenszórása. Ugyanazon hónap második felében pedig a platán és a tölgy fajok pollenszemei is allergiás tüneteket okozhatnak. A legtöbb, allergológiai szempontból fontos szélbeporzású fa virágzása május közepére befejeződik.

A pázsitfűfélék általában április második felétől kezdve szórják virágporukat, majd májusban-júniusban tetőzik a pollenszórás, júliustól pedig fokozatosan csökken. A különféle szélbeporzású gyomok közül a legjelentősebb allergén pollentermelő a parlagfű, virágzási periódusa igen hosszú, jellemzően július utolsó napjaitól egészen november végéig, az első fagyokig húzódhat, a csúcsidőszak rendszerint augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A többi gyomnövény közül a csalánfélék egész nyáron virágoznak, az útifű és a lórom pollenje elsősorban a kora nyári időszakban, míg a libatopfélék és az üröm pollenje inkább a nyár második felében okozhat allergiás tüneteket.

Mit tehetünk?

  • Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg az allergiások a terápiás megelőzést. Gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
  • Ismerje meg azt a növényt, amelyikre allergiás! Ismerje meg, hogyan néz ki, amikor virágzik. Így lehetősége van arra, hogy elkerülje az allergén forrást a szezonban.
  • Figyeljék a pollenjelentést, magas pollenkoncentráció esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
  • Mossanak hajat naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen szemek ezrei tapadhatnak meg rajta.
  • Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves takarítást is alkalmazzanak.
  • A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával.
  • Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
  • Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
  • Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
  • A lakást lehetőleg késő este vagy éjszaka szellőztessék.
  • Az allergiások kora reggel vagy késő délután menjenek sétálni, sportolni a szabadba.
  • Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben. Használjanak a pollenszemek kiszűrésére is alkalmas levegőszűrőt.

Tüneti napló vezetése

Az allergiás betegek tüneteiket pollennaplóban rögzíthetik (https://www.pollendiary.com). A pollennapló internetes felületén a felhasználó tünetihez a rendszer pollenkoncentráció adatokat rendel. A felhasználó így információhoz juthat a tünetei és a pollenkoncentráció összefüggéséről, illetve segítségével követheti, hogy allergiás tünetei hogyan függnek össze a tartózkodási helyének közelében az elmúlt napokban mért légköri pollenkoncentrációval.

Allergén növények eltávolítása

A pázsitfűfélék pollenszórását rendszeres fűnyírással lehet megakadályozni. A fűfélék mellett megjelenő allergén gyomok eltávolítására a legmegfelelőbb eredményt a nagyobb gyepterületek kezelése esetén a rendszeres kaszálás hozhatja.

A kapás kultúrákban, virágágyásokban és utak mentén is megjelenő konyhakerti gyomnövények jelentős része allergén, így ezek eltávolítása a kultúr- és dísznövények gyommentesítésének gazdasági és esztétikai hasznain túl is ajánlott.

A parlagfű hazánkban allergológiai szempontból a legnagyobb problémát okozó gyomnövény. A parlagfű-mentesítést még a virágzás megindulása előtt, teljes körűen kell elvégezni és a terület parlagfű-mentességét további kezelésekkel szükséges fenntartani: ez nem csak törvényi előírás, de saját közös érdekünk is.

Széleskörű hasznukat figyelembe véve, a fák kivágása csak kivételes esetben indokolt – akkor, ha allergológus szakorvos igazolja az adott fával szemben fellépő allergiát, és ha az a tapasztalat szerint évről-évre jelentős problémákat okoz virágzási időben az allergiás számára. Itt érdemel említést a nyárfa, melynek pollenje ritkán okoz allergiát, ennek ellenére sokszor indokolatlanul kivágják, mert repítőszőrös terméseinek (nyárfaszösz) tévesen egészségkárosító hatást tulajdonítanak.

Forrás: egeszseg.hu

Megosztás

Írjon választ!