Agyrázódásban is sérülhet az agy fehérállománya

0

Nem foglalkozik sérülésével az agyrázkódáson átesettek többsége, pedig egy ilyen fizikai trauma nagyon súlyos szövődményekkel is járhat. A páciensek által gyakran csak könnyű sérülésnek tartott agyrázkódás járulékos következményei közé tartozik az alvászavar, szorongás, memóriazavar, de állandósult fejfájást is okozhat. Egy új felfedezésnek köszönhetően a jövőben a hagyományostól eltérő módon kezelhetik ezeket a betegeket – olvasható a hirado.hu-n. 

 Sokan nem is gondolnák, milyen komoly következményekkel járhat még egy könnyű, vagy annak tűnő koponyasérülés is – például, ha focizás közben összefejel két játékos vagy valahová beverjük a fejünket.

Márpedig az agyrázódás – vagy ahogy a köznyelv emlegeti, agyrázkódás – nagyon gyakran okoz problémát, járulékos következményei közé tartozhat az alvászavar, a szorongás, a depresszió, a koncentráció- és memóriazavar, valamint az állandósult fejfájás is.

Tóth Arnold agykutató, a pécsi radiológiai klinika rezidense azt mondta, nagyon gyakori sérülésről van szó, az agyrázódás népbetegségnek tekinthető, hozzájuk is mindennap érkezik ilyen beteg. 100 ezer páciensük közül 200-300-an keresik fel őket ezzel a problémával, ami azonban a valós esetszámnak vélhetően csak töredéke. Pontos szám azért nem áll rendelkezésre, mert az agyrázkódáson átesettek nagy része nem fordul orvoshoz.

Nem csak az orvost elkerülő betegek miatt volt eddig nehéz az agyrázkódás kezelése, hanem a pontatlan diagnosztika miatt is, az orvosok ugyanis nem tudták előre megmondani, mely esetekben várhatók az életminőséget nagymértékben rontó szövődmények.

Tóth Arnold elmondta, a mivel hagyományos képalkotó eljárásokkal, például CT-vel nem lehet kimutatni kisebb eltéréseket a koponyában, a betegeket jobb híján arra szokták kérni, hogy pihenjenek, és ha romlik az állapotuk, menjenek vissza a kórházba.

Egy új felfedezésnek köszönhetően azonban a jövőben a hagyományostól eltérő módon kezelhetik ezeket a betegeket. A magyar szakembereknek először sikerült kimutatniuk, hogy agyrázódásban is sérülhet az agy fehérállománya. Az eltéréseket ráadásul nem csak közvetlenül a sérülés után, hanem egy hónappal később is észlelni tudták. Módszerük lényege, hogy olyan új diagnosztikai eljárásokat alkalmaztak a koponyasérülések vizsgálatára, amelyek a mikroszkopikus méretű elváltozásokat is kimutatják a szervezetben.

A magyar felfedezés tehát azért fontos, mert a hiányos kórmeghatározás miatt eddig a páciensek állapotának hosszabb követése nem volt megoldott. Az új diagnosztikai módszerrel azonban időben ki tudják szűrni azokat a betegeket, akiknél szövődménnyel kell számolni, és megkezdhetik rehabilitációjukat.

Forrás: Hirado

Megosztás

Írjon választ!