Ha felszakadozik a felhőzet, újra elboríthat mindent a szmog – A szálló por egészségügyi hatásai

0

Az elmúlt napok során a légkör alsó részében feldúsuló légszennyező anyagok – mint a por, égéstermékek, kipufogógázok, és egyéb gázok – egyéntől függetlenül negatív hatást gyakorolnak a szervezetünkre. A légzés során szervezetünkbe jutó mérgező anyagok elsősorban a légzőszervrendszert terhelik meg, annak gyulladását okozhatják, és a vér oxigéncseréjének zavarát is eredményezhetik.

Az egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos emisszió források a kipufogó gáz és a széntüzelés. A szél fújta inert por – nagyobb szemcsemérete miatt – kevésbé károsítja az egészséget.

A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.

A levegőhigiénés index legmagasabb, „veszélyes” kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet.

A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.

Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szálló por szennyeződést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. Meg kell jegyezni, a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.

Az ÁNTSZ felhívja a figyelmünket, hogy ha hulladékkal tüzelünk, akkor is szemetelünk! A nem megfelelő tüzelőanyagok szennyezik a környezetet.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.);
  • rétegelt lemez, bútorlap;
  • építési fahulladék;
  • színes, „fényes” papírhulladék;
  • műanyag hulladék (pl. petpalack);
  • használt ruha, rongy;
  • autógumi;
  • fáradt olaj, üzemanyag.

A felsorolt anyagok elégetésekor a bennük található, vagy a felületükre felhordott “kezelő”, tartósító anyagok, – amelyek mérgező hatásúak is lehetnek – a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, szervezetünkbe kerülve károsítják az egészségünket.

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ, OMSZ

 

 

Megosztás

Írjon választ!