Dél-Magyarországról terjed a szívféreg

5

A globális felmelegedés következtében mind gyakrabban fordul elő az akár harminc centiméteresre is megnövő kutya-szívféreg Magyarországon. A NÉBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóságának telephelyein 15 év laborvizsgálati eredményeit összesítették: magas átlaghőmérséklete miatt az Alföld a veszélynek leginkább kitett régió.

A Dirofilaria immitis egy fehér színű, 20-30 cm hosszú fonalféreg, amely világszerte elsősorban a kutyafélék szívférgeként ismert, de megtelepszik a házimacskában, az afrikai leopárdban, a hódban, a vadászgörényben, fókafélékben, hüllőkben és más nagyobb testű állatokban is. A mikfofiláriákat, a féreg újszülöttjeit az első gazdaállat véréből szívják fel szúnyogfajok – több, mint hetven faj képes közvetíteni a parazitát –, hogy aztán az a vérszívók belében lárvává fejlődjön. Az élősködő a moszkitók szájszervébe vándorol, majd innen kerül az új gazda szervezetébe: a tüdőartériába, majd a szívbe kerül, ahol megkezdi szaporodását. Az előbb a jobb szívkamra üregébe, majd a jobb pitvarba jutó paraziták végül a hátulsó üresvéna elzáródását okozhatják. Az állatok legtöbbször elégtelen májműködés vagy szívelégtelenség következtében pusztulnak el. A szívférgesség tünete lehet a köhögés, a nehézkes légzés, lesoványodás.

A D. immitis a mediterrán országokból érkezett hazánkba az utóbbi évtizedekben, Magyarországon a kutyákon kívül vörös rókában és aranysakálban találták nyomát. Hazánkat 2007 óta tartják a szívféreg endémiás országának, hiszen bár korábban is diagnosztizáltak D. immitis miatt elpusztult kutyát az ország területén, azelőtt egyetlen alkalommal sem volt bizonyítható, hogy az állat nem a határon túl fertőződött meg. A klímaváltozás kulcsfontosságú tényező a parazita megjelenésében, hiszen a mikrofiláriák szaporodásához 14 Celsius fokos külső hőmérséklet szükséges. Hazánk éves átlaghőmérséklete mintegy 1,3 Celsiusszal emelkedett az elmúlt három évtizedben és az utóbbi évek alföldi eseteinek nagy aránya egyértelműsíti, hogy jelentős összefüggés van a hőmérséklet és a parazita jelenléte között.

A NÉBIH kutatói a hivatal laboratóriumaiba 2001 januárja és 2015 novembere között érkezett, 2622 elpusztult kutya szívférgesség-adatait összesítették. A 2001 és 2005 közötti időszakban elhullott 975 állat közül egyetlen esetében sem találták a D. immitis nyomát. 2006 és 2010 között már 877-ből hat alkalommal ismerték fel a parazitát, míg a 2011 után megvizsgált 770 állatból 21 bizonyult szívférgesnek. A 18 súlyosan fertőzött kutya közül minden bizonnyal 11 halálát okozta az élősködő. A fertőzésekben hasonlóság, hogy minden állatot a szabadban tartottak és minden eset autochtonnak, azaz „Magyarországon belülinek” minősül, a vizsgált állatok tehát nem hagyták el az országhatárt.

A fertőzés térbeli elterjedése ugyanakkor egyelőre jól körülhatárolható. Öt kivételével az összes, szívférgességben elpusztult állat az Alföldről érkezett, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből. Elszórt esetek ugyanakkor előfordultak az ország más tájain is.

Egy korábbi, szintén NÉBIH-es kutatók készítette tanulmány rávilágított, hogy a parazita a hazai vörös rókák és aranysakálok populációjában is jelen van. 936 rókából 23 esetében volt kimutatható az autochton szívférgesség, miközben két aranysakál szintén fertőzöttnek bizonyult. A globális felmelegedés mellett ironikus módon pont a hazánkba a vadgazdálkodói szakma nagy örömére az elmúlt húsz évben visszatelepülő aranysakál lehet a D. immitis terjedésének egyik fő okozója: a Magyarországon már mintegy 3000 példánnyal jelen lévő faj a természetvédelmi intézkedések nyomán szabadabban vándorolhat az ökológiai korridorokon keresztül.

A zoonózisnak számító – azaz nagyon ritka esetben akár emberre terjedni is képes – fertőzés valós járványügyi jelentősége nehezen megállapítható, hiszen a tizenöt év laborvizsgálatai elhullott állatokra korlátozódtak. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a szívféreg eloszlásáról és gyakoriságáról, elengedhetetlen további informálódás, immáron élő és véletlenszerűen kiválasztott állatok mintái alapján is.

A kutyák fertőzésének megelőzéséhez nem elégséges a szúnyogriasztó fülcseppek, nyakörvek és a mikrofilária elleni készítmények használata, fontos a rendszeres – az első évben háromszori, majd éves gyakoriságú – állatklinikai szűrés. Gyógyszerkészítmény használata előtt minden esetben szükséges szakemberrel egyeztetni.

Forrás: Néhib

Megosztás