Tények a védőoltásokról

1

Sokan gondolják azt, hogy a védőoltások valójában nem is hatnak, vagy mellékhatásaik miatt inog meg a bizalmuk az oltásban, holott több száz millió ember életét mentették meg eddig és mentik meg továbbra is. A védőoltások segítik elkerülni a fertőzéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, segítik elkerülni a még súlyosabb szövődményeket, hasznára válnak az egészségügyi ellátórendszernek.

A védőoltások hatásosságát igazoló tények:

  • a fertőző betegségek a védőoltások bevezetése után drasztikusan, rövid időn belül visszaszorulnak,
  • a kevésbé szigorú oltási rendet alkalmazó országokban több fertőző megbetegedést regisztrálnak a szigorúbb oltási rendű országokénál,
  • a manapság lezajló járványok aránytalan többségben érintik az oltatlanokat,
  • az epidemiológiai bizonyítékokon túl klinikai vizsgálatok is igazolják az oltások hatásosságát.

Természetesen a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai. A gyakorlatban is a törzskönyvezés utáni fázisban, a mellékhatások körül szoktak a viták kialakulni. „A rövid időn belül jelentkező és gyakoribb mellékhatások már a törzskönyvezés alatt kiderülnek; a törzskönyvezett vakcinákban ezek értelemszerűn kis kockázatot jelentenek (azaz nem lehetnek súlyosak) – különben nem törzskönyvezték volna az oltást” – vélekedik Ferenci Tamás, a Védőoltások valós kockázatai című írásában.

A számtalan alkalmazott oltás és mintegy 15 ezer ismert betegség összes létező kombinációját nem vizsgálták meg külön-külön, de ahol felmerült a gyanú, ott tömegével készültek vizsgálatok.

Az amerikai Institute of Medicine (IOM) több évtizede publikál a témáról. A védőoltási mellékhatások kártérítései programját nagyon szigorú szabályozás, több mint 12 ezer tanulmány alapozza meg. Az IOM minden gyanút két szempontból értékel: az egyik az epidemiológiai bizonyíték, amikor nagylétszámú csoportokat vizsgál, keresi az oltott és oltatlanok közti eltéréseket. Az epidemiológiai bizonyítékokat erős, közepes, korlátozott és elégtelen skálán ítéli meg. A másik szempont a mechanizmusbeli bizonyíték, mely során az igazolható mellékhatást olyan esetekkel támasztják alá, amikor például laborvizsgálattal kimutatható, hogy a betegségért az oltásban bejuttatott kórokozó a felelős. A bizonyítékokról négy fokozatú döntés született: szilárd, mérsékelt, gyenge, hiányzó.

Az IOM összesítése alapján, és a jelenlegi magyar kötelező védőoltási programban szereplő oltásokra leszűkítve, a következő mellékhatásokról lehet nagy biztonsággal nyilatkozni:

Oltás Potenciális

mellékhatás

Epidemiológiai

bizonyíték

Mechanizmusbeli

bizonyíték

Döntés az

okozati kapcsolatról

MMR Zárványtestes encephalitis Elégtelen Szilárd/Hiányzó Meggyőzően alátámasztott
MMR Lázgörcs Erős, alátámasztó Mérsékelt Meggyőzően alátámasztott
MMR Anafilaxia Elégtelen Szilárd Meggyőzően alátámasztott
HepB Anafilaxia Elégtelen Szilárd Meggyőzően alátámasztott
T Anafilaxia Elégtelen Szilárd Meggyőzően alátámasztott
MMR Tranziens arthralgia (nő) Közepes, alátámasztó/Elégtelen Mérsékelt/Hiányzó Inkább alátámasztott
MMR Tranziens arthralgia (gyermek) Közepes, alátámasztó Gyenge/Hiányzó Inkább alátámasztott
MMR Autizmus Erős, elutasító Hiányzó Inkább elutasított
MMR 1-es típusú cukorbetegség Erős, elutasító Hiányzó Inkább elutasított
D, T, aP 1-es típusú cukorbetegség Erős, elutasító Hiányzó Inkább elutasított

Ebből kiderül, hogy a ma használt MMR oltás okozhat lázgörcsöt és trombocitopéniás purpurát (alacsony vérlemezkeszámot), de nem okozhat autizmust, asztmát, leukémiát, szénanáthát, 1-es típusú cukorbetegséget, járási bizonytalanságot, Crohn-betegséget, demielinizáló (autoimmun mechanizmussal járó, súlyos, néha halálhoz vezető bénulásos kórkép) betegségeket.

Forrás: vedooltas.blog.hu

Megosztás

1 hozzászólás

Írjon választ!