Jó és rosszindulatú daganatok

4

Máig sem tisztázódott a rák igazi oka. A tudósok még mindig keresik a választ arra a kérdésre, hogy miért keletkezik egyesekben olyan mennyiségű ráksejt, amellyel az immunrendszer már képtelen felvenni a harcot.

A sejtek osztódása és szaporodása születésünktől egészen a felnőttkorunkig tart. Akkor az osztódás néhány szervben megáll, más szervben lelassul, és vannak sejtcsoportok, melyek elhalnak. Működési zavar számtalan sejttípusban jelentkezhet. Naponta tucatjával képződik bennünk néhány ráksejt, melyeket azonban az immunrendszerünk elpusztít, mert szervezetünk folyamatosan küzd a hibás sejtek szaporodása ellen. Amikor már nem képes kivetni magából ezeket, elindul a kóros folyamat. Tehát daganat akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamat meghibásodik.

A danatoknak több száz változata ismert. A jó- és rosszindulatú daganatok bár egytől-egyig rendellenes sejtszaporulatnak számítanak, azonban alapvető különbség van közöttük.

A rosszindulatú (malignus) tumorok a környező szöveteket is átszövik, és ezzel működésüket károsítják, illetve a nyirok- és vérkeringéssel a test más részeibe is átterjedhetnek. A malignus daganatok gyorsan nőnek, legtöbbször életveszélyesek.

A jóindulatú (benignus) daganatok általában jól körülírtak, egy tok veszi őket körül, és nem törnek be a környező szövetekbe. A rosszindulatú tumorokhoz képest többnyire lassabban növekednek, panaszt nem okoznak, eltávolíthatók, az esetek többségében nem újulnak ki, és nem veszélyeztetik a beteg életét.

A korán észlelt daganatok nagy része jól gyógyítható, de az áttét, a metasztázis megjelenése jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A hosszantartó terápia során nem lehet eléggé hangsúlyozni az orvos-beteg közötti szoros kapcsolat, közreműködés szükségességét. A beteg pozitív hozzáállása, élni akarása, orvosa tanácsának megfogadása gyakrabban eredményezi a gyógyulását.

Megosztás

4 hozzászólás

Írjon választ!