Hasznos bélférgek

A tökéletes szennyvíztisztítás és ivóvíz-ellátás életünk alapkövetelményé vált. Korábban az ember férgekkel a belében élte az életét, immunrendszerünk sakkban tartotta őket. A tiszta ivóvíz és a féregtelenítési kampányoknak köszönhetően az élősködök megszűntek az életterünkből, ezért a sok százezer év alatt kifejlődött immunrendszerünk saját szervezetünket támadja meg. Elgondolkodtató, hogy míg az ipari országokban megnőtt a gyulladásos bélbetegedések (például Morbus Crohn) száma, addig a fejlődő országokban ezek alig ismertek.

A bélférgekkel való gyógyítás elmélete, hogy visszaadni a szervezetnek a természetes ellenfelét. Tisztázatlan még azonban, hogy mi váltja ki a gyógyulást. A hatásért azok a fehérjék is felelhetnek, amelyekkel a férgek megtapadnak a bélfalon.

Egyes gasztroenterológusok néhány éve olyan italt adnak pácienseiknek, melyben a nyolc centiméter hosszúra is megnyúló sertésostorféreg petéi úszkálnak. Ez a féreg általában disznók beleiben él. Amikor a peték az emberi bélbe kerülnek, a lárvák kikelnek, majd 10-14 nap múlva természetes úton távoznak. Egy amerikai orvos, Joel Weinstock tanulmányában arról számolt be, hogy 29 krónikus vékonybélgyulladásban szenvedő páciense fogyasztotta el az ostorféreg petéit tartalmazó folyadékot, és több mint a kétharmaduk 24 hét múlva javulást észlelt az állapotában.

Egyre többen hisznek abban, hogy a parazita férgek, vagy a belőlük kivont anyagok számos autoimmun betegségre is pozitív hatással vannak, mert felerősítik az immunrendszert szabályozó T-sejteket, melyek hiányossága sokféle immun rendellenesség okozói. A módszer támogatói mellett viszont sok szakértő szerint a féreglárvákkal való gyógyítás nélkülöz minden orvosi hátteret, a terápia még kezdeti szakaszában tart, az emberi mintán végzett kísérletek még hiányosak, nélkülöznek minden orvosi hátteret.

Azonban az egereken végzett vizsgálatok a kezelések hatékonyságát támasztották alá. Védelmet nyújtottak az asztma és az allergia ellen is, a féregpeték két fajtája pedig jelentős javulást eredményezett az 1-es típusú cukorbetegségnél és a szklerózis multiplex-szerű betegségnél.