Az antibiotikum nem lázcsillapító

6

Az első antibiotikumot, melyet ma mindenki penicillinként ismer Alexander Fleming fedezte fel 1929-ben, aki bakteriális fertőzések kezelésére használta. Fleming publikációira akkor még nemigen figyeltek fel, a „csodaszer” elterjedése még váratott magára. A penicillin felfedezése nagyban elősegítette más antibiotikumok kutatását, azóta sok millió életet mentettek meg a gyógyíthatatlannak hitt fertőzésekkel szemben.

Az antibiotikumok napjaink leggyakrabban felírt orvosságinak számítanak a bakteriális fertőzésekkel szemben, nap mint nap betegek millióit mentik meg az egyszerű tüdőgyulladástól a tbc-n át a súlyos, egész szervezetet érintő betegségektől. Azonban a feleslegesen adott, rosszul megválasztott vagy rosszul adagolt antibiotikumokkal szemben egyre több kórokozó válik ellenállóbbá.

Az antibiotikummal nem tanácsos visszaélni, mindig indokoltan, megfelelő módón kell adagolni, mert az antibiotikum nem fájdalom- és lázcsillapító, hanem erős, mellékhatásokat okozó szer. Mára már köztudott, hogy az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, mégis tonnaszám szedik az emberek egyszerű megfázásra, influenzára és sok más baktérium okozta fertőzés esetében is.

Az Egészségügyi Világszervezet is több alkalommal felhívta a figyelmet az antibiotikumok megfelelő alkalmazására, mert a gyógyszerek felét nem megfelelően írják fel, készítik el és hozzák forgalomba, az emberek pedig sokszor szükségtelenül szedik. Ennek következménye, hogy az olyan betegségekben, amelyeknél az antibiotikumok nem használnak, az indokolatlan alkalmazásuk tovább növeli az ellenálló baktériumok számát és fajtáját.

A rezisztens antibiotikumok elterjedése 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban az emberek antibiotikum használatához köthető. Kevesen tudják, hogy kihasználva bizonyos antibiotikumok hizlaló hatását, az antibiotikumokat ipari mennyiségben keverik a háziállatok takarmányába, amit elfogyasztva akaratlanul is kedvezünk számos kórokozó elleni hatékonysági csökkenésének. A versenyfutásban újabb és újabb baktériumellenes szereket találnak ki, mégis egyre több a rezisztens mikroba elterjedése a világban.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont „lendületes” kutatócsoportja megtalálta az antibiotikum-rezisztencia gyenge pontját, melyet a Nature Molecular Systems Biology honlapján publikált. A csoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként gátolható meg a baktériumok evolúciós alkalmazkodása. Vizsgálataik kimutatták az antibiotikum-rezisztencia gyenge pontját. A rezisztens baktériumok járulékos érzékenységgel rendelkeznek, vagyis egy másik gyógyszert alkalmazva arra érzékennyé válnak. Az új eredmények kapcsán már rendelkezésre állnak olyan antibiotikum-kombinációk, amelyek együttes alkalmazása gátolja a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.

Megosztás

6 hozzászólás

Írjon választ!